2010. június 3., csütörtök

Olcsón vásárolni

Amikor kijöttem Ausztráliába és először jártam egy bevásárlóközpontban, olyan hatással volt rám, hogy sokáig nem is vágytam arra, hogy megint menjek. 
Ami az első pár percben még érdekes volt, a tizedikben már rémisztő, a huszadikban pedig már nem is akartam belőle többet látni. 
Elveszettnek éreztem magam. 
Nem azért, mert olyan nagy volt és ilyen hatalmas bevásárlóközpontot még soha nem láttam - szó sincs erről: hanem az áruk tömege. A rengeteg, ismeretlen márka. Az árak, melyeket általában nincs értelme átszámolni. Ha átszámolod, drága. De az is lehet, hogy olcsónak tűnik. 
De valóban drága? Valóban olcsó? Minden viszonyítás kérdése. Ha itt élsz, természetesen az itteni jövedelmekhez, az itteni árakhoz kell mindent hasonlítani. 
Lehet azt mondani, hogy ez vagy az otthon olcsóbb. De nem tudsz hazaugrani, hogy ott vedd meg, vagy átszaladni a határon, meg sem állni Bécsig, hogy még a benzinpénzzel is olcsóbban jöjj ki, akkor meg mi értelme van?

Az első pillanatban tehát megmámorosodtam, hogy mennyi mindent lehet kapni, mennyi új, érdekes márka, mennyi új design, mennyi szép dolog - de ez az érzés hamar elszállt. Nem tudtam, mi mennyi. Hosszú időnek kellett eltelni, mire elkezdtem érezni az árakat, mire volt helyi összehasonlítási alapom. 
Az a tény, hogy nem dolgozom, szintén befolyásolta / befolyásolja vásárlási szokásaimat. Akárhogy is, otthon a saját keresetemet magam osztottam be, egyedül éltem, így arra költöttem a jövedelmemet, amire akartam. Meg is vettem magamnak azt, amit akartam, még ha drága is volt. Hozzátegyem, ezek azért általában nem csak drágák, de nagyon jó minőségűek is voltak (elsősorban ruhákra gondolok), és nagy része bizony át is utazta velem a fél Föld golyót, hogy itt legyenek. 6-8 éves ruhák, még mindig remek állapotban, mert remek az anyag, remek a szabás. 


Férjem azon férfiak közé tartozik, aki akkor vesz ruhát, ha muszáj (azért így is van neki bőven és persze a tizedét, ha felveszi). A hűtő feltöltése sem volt erőssége, mert úgy egyáltalán, a bevásárlás csak egy szükséges nyűg szerinte. Mindezen feladatokat azonban egy nő, azt hiszem, szívesen átvállalja :)
Hamar be is állt, hogy a heti bevásárlásokat én intéztem. 
Ruhavásárlás terén a terhesség volt a fordulópont, hisz kismamaruhákat érthető módon nem hoztam magammal, így venni kellett. 
Aztán szép lassan felfedeztem az internet adta lehetőségeket.

Az ebayt akkor használtam először, amikor meg akartam szabadulni néhány ronda bútortól. Gazdag nem lettem belőlük, és ma már másképp is bonyolítanám az eladást, de maradnék az ebay-nél.


Az ebay remek találmány. Tudom, otthon is létezik online aukciós portál, de azokat sosem használtam, így nem is tudom őket összehasonlítani az ebay-jel.
Ma már ott tartok, ha valamit szeretnék venni - nem élelmiszert -, először megnézem az ebayen, hogy lehet-e kapni. 
Nem árt azonban megfogadni néhány jótanácsot:
  1. Ha szeretnél magadnak venni valamit, sose vedd meg az első találatot. Szánj egy kis időt a termék árának megismerésére. Ne feledd el, hogy a bolti ár és az ebay ára között óriási lehet a különbség! Ami elsőre olcsónak tűnik a bolti árhoz viszonyítva, drága is lehet ebay viszonylatban. A találati eredmények sorrendjét több szempont szerint is be lehet állítani: legalacsonyabb ár, postaköltséggel a legalacsonyabb ár, újonnan közzétett, leghamarább befejeződő aukció, stb. Állítsd be a nézetet igényed szerint, majd nézd végig a listát (vagy legalábbis az első pár oldalt). Válassz ki néhány terméket és tedd a "watching" listádra. Légy csak csendes szemlélő, ne licitálj. Pár nap múlva, pár befejezett aukció után lesz arról fogalmad, hogy mennyi is az annyi. Így, ha belekezdesz egy licitbe, tisztába leszel azzal, hogy mennyit érdemes kiadnod az adott termékért. 
  2. Ne menj bele licitversenybe, használj inkább orrlövészt. Ha licitálsz valamire, megmutatod másoknak magadat, hogy van érdeklődő a termékre. Ha napokkal a licit vége előtt kiütnek, úgy érzed, emelned kell a tétet, nehogy már ne te nyerj. Ne aggódj, tiéd lehet valami akkor is, ha nem ülsz folyamatosan a gép előtt - még csak az utolsó egy percben sem kell ott lenned. Az orvlövésszel be tudod állítani, hogy mekkora az az összeg, amit maximum hajlandó vagy fizetni az adott termékért, valamit azt is, hogy hány másodperccel az aukció vége előtt tegye meg a tétet helyetted. Sokkal tisztább így a helyzet, hisz higgadtan tudod meghozni a döntéseidet, mint izgatottan várni a végét és végül kifizetni valamiért többet, mint amennyit akartál, mert belementél egy licitversenybe.
  3. Ne dőlj be a 99 centes ajánlatnak. Az eladó szándéka ezzel csak az, hogy minél több érdeklődőt csábítson a termékéhez és minél többen licitáljanak. Ha napokkal előbb nem is, gyakran az utolsó egy órában felmegy az ár az átlagosra. Példa: aszalógépet akartam venni. Láttam, hogy két eladó is van a piacon ugyanazzal a márkával. Az egyik mindig 99 centről indított, a másik $49-ról. Talán mondanom sem kell, a 99 centes ár mindig jóval feljebb kúszott, $49 dollárért meg senki sem vette a terméket. Ami érdekes, hogy a 99 centes ár gyakran meghaladta a $49-t, nem egyszer $60-70, sőt $80 dollárt is fizetett érte a "szerencsés" vásárló. Holott ha körülnézett volna, láthatta volna, hogy $49-nál többet nem érdemes érte fizetni, hisz a másik eladónál licittárs nélkül hozzájuthat a termékhez. 
  4. Nem mindegy, hogy egy licitnek mikor van vége. A délelőtt és az éjfél körül-után befejeződő aukciók általában az átlagár alatt végződnek. Nem meglepő, hisz ilyenkor kevesebb vevő tolong a termékért. Tartsd ezt fejben, ha el akarsz adni valamit. Eladáskor be lehet állítani, hogy mikor kezdődjön az aukció - befejeződni is abban az órában fog. 
  5. Ne felejtsd el a postaköltséget. Hiába veszel meg valamit olcsón, ha magas a postaköltség és összességében rosszul jössz ki.
  6. Ha olyan a termék (pl. könyv), hogy nem sürgős a kézhezvétele, nézd meg a nemzetközi piacot is. Tapasztalataim szerint Nagy-Britanniából olcsóbban lehet egyes termékeket beszerezni, még szállítási költséggel együtt is, mint Ausztráliából. Az USA-ból viszont drágábban, mert magas a szállítási költség. 
  7. Ha dvd-t akarsz venni, jó ha tisztában vagy azzal, hogy a dvd lejátszód alkalmas-e más területi kódú filmek lejátszására. Ha igen, nézz körül a nemzetközi piacon, érdemes. 
  8. Érdemes nézegetni a "moving sale" vagy a "moving overseas", "moving interstate" szavakat is. Ha valaki költözik, igen alacsony áron juthatsz hozzá viszonylag új, jó minőségű termékekhez, pl. hűtőhöz, mosógéphez, stb. 
  9. Vannak olyanok is, akik a nyereményüket akarják az ebayen pénzzé tenni, így pl. láttam már vadiúj mosogatógépet is, a bolti ár töredékéért. 
  10. Amikor azt hiszed, "ezt biztos nem lehet az ebayen megvenni", akkor is keress rá. Meg fogsz lepődni. Vettem én már málnatövet is az ebayen, de a zongoránkat is ott találtam :) 
  11. Ikeában vásárolni? Keress rá az ikea szóra - csak azért érdemes elzarándokolni az áruházba, amit az ebayen nem találsz - hacsak nem a közelében laksz vagy sürgős a vásárlás. 
  12. Szeretnél divatosan öltözködni, márkás ruhákat vásárolni? Az ebay-t neked találták ki. Minek fizess több száz dollárt valamiért, amit $20-ért is megvehetsz? 
  13. Nincsenek rokonaid Ausztráliában, nem tudod megörökölni az unokahúgod ruháit a gyerekeidnek? Megoldás: ebay. A gyerekek gyorsan nőnek, azok a picurka ruhák meg drágák. Sokan adnak túl a gyerekek kinőtt ruháin az ebayen, gyakran nem is egyenként, hanem csomagokban. Elképesztően jó minőségű ruhákhoz, kis cipőkhöz lehet így hozzájutni, potom árért. 
  14. Ha már gyerekruháknál tartunk, ne feledkezzünk meg a Vinniesről* sem. Pólók, nadrágok $1 dollárért...
  15. És még mindig gyerekruhák: érdemes kihasználni az árleszállításokat, akár a boltit, akár az online portálét. Még csak pár hónapos a gyereked, tél van, és most van a nyári kiárusítás? Számold ki, mennyi idős lesz a gyermeked nyáron és vedd meg neki most a megfelelő méretű ruhát. Időnként az Aldiban is van gyerekruha. A legjobb minőségű gyerekzoknikat, ami nem csúszik le a fiam lábáról és tapadásgátló is van a talpán, az Aldiban vettem. 
  16. Ne felejtkezzünk el a garage sale-ekről sem. Ha tetszik valami, szinte kötelező az alkudozás. Gyerekjátékok, költekező tinédzserek megunt cuccai - de lehet, hogy még magadnak is találsz valamit. 
  17. És végül, de nem utolsó sorban: a lomtalanítások. Sydney elég nagy ahhoz, hogy valahol mindig lomtalanítanak. Persze, nem kell elmenned a város másik végébe, elég, ha a saját környékeden körülnézel, amikor nálatok van lomtalanítás. Egy ismerősöm működő Apple számítógépet vitt haza a kislányának, egérrel, billentyűzettel. Az itteni és az otthoni lomtalanítás között persze ég és föld a különbség. Szerintem azért sem viszik el az eredetileg kiírt időben a cuccokat, hogy aki akarja, válogassa ki, amire szüksége van és vigye el. Így mindenki jól jár. Ne feledd azonban el, hogy nem illik összetúrni a kirakott tárgyakat és rendezetlenül otthagyni a helyszínt. 
+1
Ne feledd, te is lehetsz eladó. Ha nincs szükséged valamire, ami még használható, több lehetőséged is van. Jótékonykodhatsz, pl. felajánlod valakinek az ismeretségi körödben (pl. gyerekruhát), beviheted valamelyik egyházhoz vagy a Vinniehez. Kirakhatod lomtalanításkor egy cetlivel, hogy még használható. Bár ehhez talán a lomtalanítást sem kell megvárnod.
Pénzt is csinálhatsz belőle: add el az ebayen :)

Vinnies: a St. Vincent de Paul üzletei, ahol használt tárgyakat (ruhákat, könyveket, divatékszereket, pohár- és étkészleteket, stb.) lehet kapni.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Szia,

Nagyon tetszik a cikked! Itthon persze minden kicsit másképp van, jellemzően a postaköltség eléggé megdobja az árakat, a lomtalanítás pedig tényleg ég és föld. De azért én is adtam és vettem már az e-bayen, például egy elektromos borotvát Kanadába! :-)

A második bekezdésben pedig az "orvlövész" lesz.

Alexandra írta...

Orulok, hogy tetszik :)

Koszi, hogy szoltal, a hibat javitottam :)))