Zsebi (ismét) munka közben

Ezek a képek január végén készültek, azóta szerettem volna feltenni, most végre bepótolom a mulasztást. 

Annyira jók, hogy nem hagyhatom ki őket :)

Polcot szerelt daddyvel :)

Így telt a húsvétunk

Vagy legalábbis annak egy délutánja:

Az állatsimogató után nem lehetett kihagyni a játszóteret, ahol a legjobb a csúszdázás volt :)

Kígyó a teraszunkon

A kertünk egyébként is egy állatkert, hisz rendszeresen megfordulnak itt az oposszumok, a különleges madarakat sem kell bemutatnom, férjem pedig méteres guanával is találkozott már a bejárati ajtó előtt.

Pár hete olyan vendégünk volt, akivel eddig még nem találkoztunk: egy szép, hosszú kígyó kúszott végig a teraszunkon. 

Egyébként teljesen ártalmatlan kígyóról van szó. Méretéből ítélve (több, mint 1 méteres volt) hímneműnek gondolom. Fákon él.

Angol neve: Green Tree Snake

Latin neve: Dendrelaphis punctulata

Magyar neve: Ausztrál lombsikló

Rollerezés

Még március végén egyik délután családostól lementünk a játszótérre, hogy kipróbáljuk Zsebi új rollerjét, amit a 2. születésnapjára kapott tőlünk. 

Nem véletlen a többes szám: nagyon népszerű volt a roller :)

Meséljenek a képek és a videók:

Sophie 3 hónapos

Íme, az ifjú hölgy :)

A kontinuum elv 2. - Az együttalvás

Zsebi 5 hónapos volt, amikor megvettem Jean Liedloff-tól Az elveszett boldogság nyomában - A kontinuum-elv című könyvet.

Az a rész, melyből tegnap csak egy "keveset" idéztem, az eredetiben több oldalt jelent. Annyira átéreztem a leírást, hogy komolyan felzaklatott - és azóta is erős hatást gyakorol a gyermekeimhez fűződő viszonyomra.

Nem volt könnyű az anyai ösztöneimre hallgatnom, miután Zsebi megszületett. Mondom ezt annak ellenére, hogy már a születése napján letértem a hivatalos ajánlások útjáról :)

Zsebi élete első hetében az ágyunkban aludt, majd átkerült a mózes kosárba, az ágyunk mellé. Nekem már ez is nehéz döntés volt, de ott volt ugye az erős nyomás: a férjem, az anyósom, na meg persze az újságok és a hivatalos ajánlások, hogy a gyereknek kiságyban a helye.

Nem éreztem magam akkor sem jobban, amikor 1 hónapos korától kezdve a kiságyában, a saját szobájában aludt éjszakánként. Az járt a fejemben, hogy ott van az a pici gyerek egyedül egymagában, miközben mi, a szülők sem alszunk egyedül.

Nem csak érzelmileg volt nehéz, bár elfojtottam az aggodalmaimat, de a várakozással ellentétben az alvás sem vált pihentetőbbé. Természetesen felébredtem a sírásra, átmentem, kivettem a kis picurt, a fotelben megetettem, általában egy kis szünetet közbeiktatva kicseréltem a pelenkáját (később meg EC-ztünk), aztán mindketten vissza az ágyunkba. Mindenki a sajátjába.

Általában mindezt legalább kétszer egy éjszaka.

Magyarországi utunk során gyakran megesett, hogy Zsebi az ágyunkban kötött ki. Akkor már elkezdtem olvasni a könyvet és a tapasztalataim csak megerősítették azt, amit a könyv és az ösztöneim is súgtak a kezdet kezdetén, ha figyeltem volna rájuk: az éjszakáink sokkal könnyebbé váltak.

Visszajövetelünkkel egyidejűleg Zsebi is visszaköltözött az ágyunkba és ott is aludt kb. 20 hónapos koráig.

Férjem ugyan kezdetben nem örült neki, de megvettem a könyvet angolul is, ő elolvasta - és maximálisan megértett és mellém állt.

Miért tartom jónak az együttalvást?

• a gyermeknek nem kell sírnia ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmet. Olyan éberen alszol, hogy már akkor felébredsz, amikor csak kicsit jobban mozgolódik, fészkelődik, esetleg cuppogós hangokat ad ki;
• neked nem kell felállnod, kibújnod a jó meleg takaróból, elegendő csak odafordulnod a picurhoz és megetetned;
• a baba tehát biztonságban érzi magát, nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lesz, mintha minden éjjel sírnia kellene azért, hogy téged felébresszen és meg legyen etetve;
• te magad is kipihentebben ébredsz, mert az éjszakai ébrenléttel töltött idő jóval rövidebb, mintha ki kellene szállnod az ágyból, ráadásul nem is ébredsz fel olyan szinten.

Zsebi és daddy

Természetesen az együttalvásnak  van néhány feltétele:

• megfelelő méretű ágy: ahogy gyermeked nő, úgy egyre nagyobb helyet foglal el az ágyban, mert ide-oda forgolódik, keresztbe fordul, stb.;
• viszonylag kemény matrac: a puha matrac, mely nem biztosít sík felületet a baba számára, életveszélyes lehet, hisz akadályozhatja a megfelelő légzést;
• alkoholos és kábítószeres állapotban tilos egy csecsemővel együtt aludni. Remélhetőleg ez az állapot az átlag szülőkre nem jellemző...;
• párna nem kerülhet a baba feje alá, csakúgy, mint az ő ágyában sem;
• vigyázni kell a takarókkal is, hogy az ne legyen se túl nehéz egy csecsemőnek, se a légzését ne akadályozza (pl. ne kerüljön a fejére).

Ez így leírva nyugtalanítóbbnak hangzik, mint a valóságban, mert szülőként ezek a józan ész kategóriájába tartoznak. 

Az együttalvás hátránya:

• a szeretkezéshez kell egy kis kreativitás ;)
• ha nem elég széles az ágy, akkor előbb-utóbb azt veszed észre, hogy állandóan kitekert testhelyzetben alszol. De mi, anyák, annyi mindenre képesek vagyunk a gyermekünkért... :)

Ha a szoba méretei lehetővé teszik, akkor az is nagyon jó megoldás, ha a baba kiságya oda van tolva a franciaágyhoz. Ez esetben a balesetek elkerülése végett ügyelni kell arra, hogy a kiságy ne tudjon elmozdulni. 

Jó példa
Kép forrása innen.

Azt szokták mondani, hogy egy újszülöttnek annyira kevés dologra van szüksége - és ez tényleg így van. 

A tapasztalataim alapján azt mondom: kiságy vásárlása helyett inkább cseréld nagyobbra a franciaágyadat :)

Ne feledd: gyermekednek semmi másra nincs szüksége, mint rád.

A kontinuum-elv I.

"Az újszülött csecsemőt száraz, élettelen ruhába burkolják, holott ősi vágya, hogy csupasz bőre anyja finom, meleget sugárzó, élő testéhez simuljon. Egy dobozba teszik, és otthagyják, hiába zokog, egy kalickába, ami teljesen mozdulatlan (először tapasztal ilyet a teste az evolúció évmilliói avagy a méhen belüli boldog örökkévalóság során). Nem hall mást, mint a többi áldozat panaszos sírását, akik ugyanazt a leírhatatlan kínszenvedést élik át. A hang számára semmit sem jelent. Csak sír és sír; a levegőnek frissen kitett tüdejét feszíti az elkeseredés. De nem jön senki. Mivel bízik az élet jóságában, hiszen számára ez a természetes, azt teszi, amit tenni tud: sír tovább. Végül aztán, egy számára örökkévalóságnak tűnő idő után kimerülten elalszik.

Felriad, és a csönd és a mozdulatlanság határtalan rémülettel tölti el. Ordítani kezd. Minden porcikája üvölt a hiánytól, a vágytól és a kibírhatatlan türelmetlenségtől. Kiabál, ahogy a torkán kifér. Tovább már nem bírja elviselni a fájdalmat, zokogása elcsendesedik, majd alábbhagy. 

(...)

Mikor felébred, bepisil a pelenkájába, ami átmenetileg elvonja a figyelmét a szenvedéséről. De a vizeléssel járó kellemes érzés és a meleg, nedves folydogálás az altestén gyorsan elmúlik. A melegség egy helyben marad, majd hideg és nyirkos lesz. Rúgkapálni kezd a lábával. Megfeszíti a testét. Zokog. A vágyakozástól el van keseredve, ruhája nedves és kényelmetlen, kiabál, és nyomorúságosan érzi magát, míg a magányos alvás el nem csitítja.

(...)

Nincs tudatos emlékezet, nincs egy szikrányi remény sem. Elviselhetetlen üresség, időtlenség, mozdulatlanság, némaság, hiány veszi körül. Kontinuuma kipróbálja a vészhelyzetre adandó válaszlépéseket, de ezek mind arra szolgálnak, hogy egy különben megfelelő bánásmód rövid kihagyásait vészeljék át, vagy hogy segítséget kérjenek valakitől, akiről feltételezhető, hogy erre készen áll. 

(...)

A csecsemő, aki épp csak néhány órája lélegzik, máris elért egy olyan pontot, ahol annyira eltájolódott a természetétől, hogy már a hatalmas kontinuum megmentő erői sem tudják megtartani. Nagy valószínűséggel a méh birtoklása volt az utolsó alkalom, amikor megszakítás nélkül kellemes közérzetben volt része, holott veleszületett elvárása szerint ennek élete végéig kéne tartania."

Folyt köv.

Még mindig Lótusz szülés (Lotus birth)

Végéhez közeledik a Családinet cikkíró pályázata, már csak pár nap maradt, hogy megírd a véleményedet a Lótusz szülés című cikkemmel kapcsolatban.

A jelenlegi állás szerint a döntőbe jutott 51 cikk közül egyike a 6 legnépszerűbb cikknek :)

Nem a lájkokat gyűjtöm, hanem a véleményeket, de persze nem bánom, ha lájkolod és megosztod a közösségi oldalakon, hogy minél többen olvassák :)

Már megint Zsebi