A Fülöp-szigetekről

Júniusban több, mint két hetet a Fülöp-szigeteken töltöttük.

Hogy milyen volt?
Jó.
Bővebben?
Nem jó

Már alig vártam, hogy megint itthon legyek, egy civilizált országban, ahol nem szemétdombokat látok mindenhol magam körül,  ahol normálisan lehet enni, van mindenféle zöldség és saláta, és az ételeknek valódi ízük van. 
De ne szaladjunk nagyon előre.

A Fülöp-szigetek Dél-kelet Ázsiában található, Kínától, Tajvantól délre, Malajziától keletre. Több, mint 7000 sziget alkotja az országot.
Fővárosa Manila - mi is ide érkeztünk Sydneyből, majd 2 óra múlva folytattunk utunkat Cebu városába. 
Ceburól talán a legfontosabb információ, hogy itt halt meg Ferdinand Magellan, aki a Föld első körbehajózásáról híres. Valójában ő maga nem tette meg ezt a jelentős utat, hisz itt megölték, csak a hajói. 


A Fülöp-szigeteket a spanyolok gyarmatosították, ennek megfelelően néhány spanyol eredetű család a mai napig jelentős befolyással van az ország életére. A spanyol befolyás megjelenik az építészetben, egy kicsit az étkezésben, valamint a vallásban: a lakosság több, mint 80%-a római katolikus.


A filippínók mai, mindennapi élete azonban már erős amerikai befolyás alatt van. 
Szerintem nincs még egy olyan ázsiai ország, ahol annyi elhízott ember lenne, mint a Fülöp-szigeteken. Coca-cola, Pepsi, gyorséttermek tömege és bevásárlóközpontok. Ez utóbbiak száma és látványa erős kontrasztban van az óriási szegénységgel és káosszal, ami az országot jellemzi.

Cebu egy hatalmas viskóváros, jó néhány toronyépülettel, melyek szállodáknak, irodáknak adnak helyet. Az egymás hegyére-hátára épült, általában egy emeletes házak zöme fából épült, bádog tetővel. A jobb módban élő családok házai olyan betonblokkból lettek felhúzva, hogy abból a cementmennyiségből Ausztráliában fele annyi blokkot gyártanak. (Az üreges blokkok persze ki vannak öntve betonnal és meg vannak erősítve acéllal - de akkor is...!)
Ezek a házak minden esetben magas kerítéssel vagy fallal vannak körülvéve, tetejükön összetört üvegpalackokkal, szilánkokkal. 
Azok a nyugati emberek, akik szintén a városban élnek, a nyomortól kissé távolabbra, az egyik hegytetőn laknak. E területnek a megközelítése csak egy zártkörű golfklub két kapuján át lehetséges. 


Közlekedés:
Jobb oldali közlekedés van, nagyon kevés közlekedési lámpával. A záróvonal csak dísznek van felfestve - szükség esetén minden további nélkül áthajtanak a szembejövő sávban. Olyan személyes tapasztalatom is volt, amikor a két sávot zöldsáv választotta el, ennek ellenére átmentek az autósok a szembejövő sávba, hogy egy nagy teherautót megelőzzenek.

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Jellegzetes filippinó jármű a dzsipni (jeepney). Ez úgy néz ki, mint egy kisebb haszonjármű, amit átalakítottak személyszállításra. Hátul hiányzik az ajtó, így menet közben is fel lehet szállni (meg is teszik), belül pedig a két hosszanti oldalon padok vannak elhelyezve. Állni a járműben nem lehet, csak ülni. A vezető mellett ül általában a "kalauz", aki az úti-díjat szedi. Ha nem ül ott senki, akkor a sofőrnek kell fizetni. 

A dzsipnik eredendően jeepekből lettek átalakítva, melyeket az amerikaiak hagytak az országban a II. világháború után. Rengeteget.

Másik jellegzetes közlekedési eszköz a tricikli (tricycle). Ez esetben a motor lett átalakítva több ember szállítására, miközben az egész jármű fedett lett. Egy tricikliben nem csak egy, hanem akár 3 embert is szállítanak. 

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Mi egyik különlegességet sem próbáltuk ki (szerintem ez max. hátizsákos turistáknak ajánlható), helyette mindenhova taxival közlekedtünk. A taxi nagyon olcsó. Egy kb. 10 perces út általában 50 pesoba került, ami kb. $1.35-nak (kb. 216 Ft) felel meg. A szállodai taxi kb. másfélszeres áron dolgozik, úgyhogy ezzel csak kivételes esetben éltünk (talán egyszer...).
A szállodában is és a bevásárlóközpontoknál is jellemző, hogy mielőtt beszállsz a taxiba, egy biztonsági őrtől kapsz egy "panaszcédulát". Ezen rajta van a taxi rendszáma, így ha valami probléma merül fel a taxissal vagy véletlenül az autóban felejtesz valamit, e cédula segítségével a taxi beazonosítható. 
Előfordulnak olyan esetek, amikor a taxis nem használja - nem akarja használni a taxiórát. Ilyenre akkor lehet számítani, ha pl. a kikötőbe érkezik az ember. Az ottani taxisok, mint a keselyűk, rászállnak az emberre és jócskán a szokások sarcon felüli áron akarnak téged bárhova elvinni. Jó tisztában lenni ilyenkor az árakkal. Mi Bohol szigetéről érkeztünk vissza, amikor a taxisok 500-300 pesos ajánlatokkal kezdtek el bombázni. Pár nappal korábban a szállodai taxis hozott minket a komphoz és ő kért 150 pesot. Ebből következik, hogy a normális ár kb. 100 peso lett volna. Mi nem hagytuk magunkat (nyugati turistáktól pedig vérszemet kapnak), és távolabb akartunk taxihoz jutni. Két fickó annyira ránk szállt (még egy taxi jelzés  nélküli autóhoz is odavittek volna), hogy a rendőrök figyelmét is felkeltette. Végül ők szabadítottak meg minket a keselyűktől. (Végül 150 pesoért vitt minket egy taxis vissza, de útközben még fel akarta strófolni a kialkudott árat). 

Bevásárlóközpontok:
Sok van belőlük. A szállodánkban ki volt rakva egy tábla, hogy a helyi nevezetességek időben milyen messze vannak tőlük. 10 látnivalóból 6 bevásárlóközpont volt...
Az egyik legnevezetesebb és legnagyobb üzletközpont az Ayala. Ha jól emlékszem, 3 vagy 4 emeletes az épület, + az alagsor. Bár viszonylag új helyről van szó (talán 10 éves?), elég ronda az épület belülről. Igazából kívülről sem sokkal szebb, de legalább a parkja az, ami sokat emel a fényén. Belülről egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy ennyire bénák voltak a tervezők vagy a költségek csökkentése érdekében olyan sok megalkuvásba mentek bele, hogy olyan lett az eredmény, amilyen. Igazából egy '70-es évekbeli szocreál épületre emlékeztetett, néhány modern részlettel. 
Rengeteg olyan márka megtalálható itt, ami még Sydneyben sincs, pl. Marks & Spencer.
Az árak általában magasak, bár valamivel alatta van az ausztrál áraknak. Ez alól kivétel a helyi "állami áruház" részlet, ahol nagyon olcsó termékekhez is lehet jutni, pl. 2 pár gyerek szandált vettem $5 és $7-ért. 
Nagy nehezen megtaláltuk az élelmiszer részleget is. Először is, büdös volt. Nagyon. Másodszor, tele volt cukorral! Több sorban voltak az édességek, cukros üdítők és egyéb cukrozott vackok, mint a többi élelmiszer! A csúcs az volt, hogy egy akció keretében a müzlihez fél kiló cukrot adtak ajándékba :)
Egyébként cukormentes müzlit sem találtam. 


Később ráakadtunk két olyan üzletre, ami nyugati embernek szól: az egyik az Ayalában található és bio termékekre szakosodott. A bio hajfestéktől kezdve a vitaminokon át a zabtejig szinte minden megtalálható itt, amit a témába bele lehet érteni.
A másik üzlet tulajdonképpen nyugati delinek felel meg. Ez a Crossroads-nál található, Tinder Box a neve. Ebben az üzletben gyönyörű sajtokat, felvágottakat lehet venni és rengeteg német terméket. Az üzlet csak egy szempontból okozott csalódást: Cebuban szinte mindenhol van jeges cappuccino, rendesen tejhabbal. A Tinder Box kávézójában azonban egy vaníliafagyis, tejszínhabos italt értenek alatta. Hm, talán mert sok amerikai jár oda? ;)


Amit nagyon érdemes kint venni, az a gyümölcs: banánt (egy nagy fürtöt vettem 18 db-bal 100 pesoért (kb. $2.70, illetve 432 Ft), ananászt, mangót. Turista helyeken természetesen minden egy kicsit többe kerül, így pl. volt, ahol 10-12-15 pesot kértek a banán darabjáért.


Az ételekről bővebben a gasztroblogomon ejtek szót. 


Mivel ez már a második utunk volt Cebuba és elsődlegesen üzleti célból mentünk, egy szállodában szálltunk meg. Nem valamelyik híres lánc egyik felhőkarcolójában (ki akarja látni az épület körülötti nyomort? Mást meg onnan nem látsz...), hanem egy hatalmas kerttel rendelkező, csupán egy emeletes hotelben. Az elején még élveztem, az utolsó napokban már kevésbé... Az ára viszont jóval kedvezőbb volt, mint a nagy szállodáké. 
Kényelemben nem volt hiány, légkondi a szobákban, plazmatévé (ja, felújított Delux szobát választottunk, a felújítatlan szobát még nehezebb lett volna kibírni) millió csatornával. Még ázsiai HBO is volt...
Két nagy medencéje van a helynek, melyekből az egyiket a szállodavendégeknek nem, csak a rendezvények vendégei használhatnak. Az első éjszakát egy olyan szobában töltöttük, amelynek ablaki erre a medencére nyíltak. Rendezvény is volt aznap éjjel. A másnap éjszakát már másik szobában töltöttük...
A másik medence jó lett volna - ha árnyékot is kapott volna. Mivel nem így volt, napközben szinte képtelenség volt használni. Úszni nem tudtam benne, mert mindig Zsebire vigyáztam. Ja, azért volt egy kis gyerekmedence is e nagy mellett, amit Zsebi kb. 10 percig élvezett, utána mindig úgy gondolta, hogy a nagymedence sokkal izgalmasabb :) Félelem nélkül lépett volna a medencébe. 
Egyébként az erkölcsre olyannyira "vigyáznak", hogy még Zsebi sem léphetett a medencébe meztelenül. Nem a vízhatlan pelenkát hiányolták, félre értés ne essék, hanem a fedetlen testrészeket panaszolták. 
A tengerben nem volt ilyen probléma, de azért néha ott is adtam rá egy kis gatyát vagy fürdőgatyát :)
A szálláshoz reggeli is járt. Számomra ez volt a nap legrosszabb része. Pedig éhes voltam, de a reggeli minden esetben szörnyű volt. 


A két hétvégét, amit az országban töltöttünk, a tengerparton töltöttük.
Az első hétvégén összesen három resortban szálltunk meg... na nem mintha ez így lett volna tervezve... :-/
Bohol szigetére utaztunk el a helyi komppal, mely kb. 2 órás út. A kikötőből pedig taxival mentünk el az előre lefoglalt szálláshelyünkre. 
Első ránézésre klassz volt: szobánk egy külön kis bungalóban volt, mely a tengerpartra nézett.

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Az viszont már annyira nem tetszett, hogy mindenki ott sétált el az ablakunk előtt, ráadásul a reggeli szimplán borzalmas volt. Az étterem és a bungalónk közötti partszakaszon kicsi, fedett piknikező házacskák sorakoztak, melyet a helyi lakosság lelkesen és zajosan használt is. 

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Két éjszakát töltöttünk ezen a helyen (elég lett volna egy is...), de csak azért, mert az egyik teljes napot a sziget látnivalóinak felkeresésével töltöttünk. Ehhez annak a taxisnak a szolgáltatását vettük igénybe, aki a komptól a resortig hozott minket. 

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

A taxisokkal mindig mindenhol szigorúan alkudni kell, a szigeten is így tettünk. Megéri.

Vasárnap átköltöztünk egy másik tengerpartra, mely az eredetitől kb. 20 percre található (autóval). Ezt a partot még szombaton lecsekkoltuk a túránk után és megnéztünk néhány resortot is, mielőtt az egyiket lefoglaltuk volna. Ez a part már csak azért is volt szimpatikusabb, mert sokkal több turista volt látható, több étteremből lehetett válogatni, így bíztunk abban, hogy könnyebben találunk az ízlésünknek megfelelő ételeket. Annak ellenére, hogy csak egy éjszakát töltöttünk ezen a szálláson, maximálisan ki tudtuk élvezni az időt. Nem kellett kicsekkolni már 11-kor vagy 12-kor, hanem elég volt délután 2-kor, így volt időnk úszkálni is. Bár az úszás inkább csak azt jelentette, hogy Zsebi beleugrált a medencébe, én meg elkaptam :)

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Hétfőn kb. két órával a komp indulása előtt kimentünk a kikötőbe, de terveinkkel ellentétben még sem utaztunk vissza Cebuba. Számításainkat keresztülhúzta az a tény, hogy aznap ünnepnap volt és mindenki hétfő délután akart visszamenni a városba. Mivel nem tudtuk, hogy ünnepnap volt, nem számítottunk arra, hogy nem lesz jegy egyetlen egy kompra sem... így kénytelenek voltunk még egy éjszakát a szigeten tölteni. 
Hallottunk egy természetbarát resortról, amit korábban nem volt alkalmunk meglátogatni. Kiderült azonban, hogy a kikötőben jelen van a resort egy képviselője, sőt, egy autó is készenlétben áll, hogy a vendégeket egyből a szállásra tudják vinni. A szoba árában pedig benne van a szállítás is oda-vissza. 

Kaptunk tehát az alkalmon és kivettünk egy szobát (bungalót) e resortban is. Nekem akkor is és ma is Robinson jut eszembe a helyről, mintha ő építette volna. Rengeteg fa szerkezet és természetbarát építőanyagot használtak fel a hely építése során. A szállás ára tartalmazta a reggelit, ebédet és vacsorát, gyümölcstálat és ásványvizet a szobában, valamint fejenként fél óra masszázst. A masszázst még aznap este mindketten igénybe is vettük :)
Az étkezések svédasztalosak voltak minden esetben, de összehasonlítva bármely hellyel, ahol korábban jártunk, igen nagy volt a választék. Sokkal inkább a nyugati ember ízlését mutatták, mint a helyiekét, de helyi ételeket is lehetett találni.
Az egész resort gyönyörűen lett parkosítva és rengeteg madárcsicsergést lehetett hallani.
Még egy kis mesterséges sziget is létre lett hozva a közelben, melyet apálykor "száraz" lábbal meg lehetett közelíteni, dagálykor viszont csak úszva vagy csónakkal. 
Volt játszótér is, amit ugyan nem volt időnk kipróbálni, de legalább a gyerekekre is gondoltak. Egyáltalán nem jellemző a játszótér a Fülöp-szigeteken, még a turista helyeken sem.
A resort egyetlen hátránya, hogy nincs a közelben semmi, nincsenek más resortok, éttermek, szórakozóhelyek. De akinek nincs igénye ilyesmire, annak ez a hely tökéletes. Gyerekkel nekünk is az volt és szívesen töltöttünk volna el több napot is itt. 
Az ára kissé magas, de figyelembe véve mindazt a szolgáltatást, amit nyújt, nem hiszem, hogy többe kerül, mint egy alacsonyabb árfekvésű hely, az egyéb járulékos költségekkel (éttermi és taxis számlák, stb). 
A masszázs egyébként fantasztikus volt, az épület maga pedig, ahol a spa elhelyezkedett, még a férjemnek is elnyerte a tetszését.

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

A második hétvégét egy helyi ismerősünk resortjában töltöttünk. Ez igazán nem érdemel különösebb szót, inkább csak az ismeretség miatt választottuk. Egyéb esetben nem mentünk volna ide, mert az úszáson kívül más szórakozási lehetőség egyáltalán nincs itt. A szobákban még tv sincs, így esténként semmit nem lehet csinálni. Viszont legalább volt egy kis időm, hogy a magammal vitt könyvnek a végére érjek. 

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Származási hely: 2010 Június, Fülöp-szigetek

Nagyjából ennyi volt a nyaralásunk lényege.
További képeket itt lehet nézni: 2010 június, Fülöp-szigetek  vagy videóklippen itt: