A fürdőszoba Picassoi

A gyermekeim szeretnek fürdeni, mégis, időnként húzzák a szájukat, ha menni kell. 
Ha azonban felajánlom nekik, hogy festhetnek, egy szóval sem ellenkeznek, hanem egyenesen szaladnak a fürdőszobába :)
Persze, ne igazi festéket képzeljünk el, hanem egy annál izgalmasabbat, amit ráadásul házilag rettenetesen egyszerű elkészíteni.

Hozzávalók:
borotvahab
különböző színű ételfesték
valamilyen tartó, például szilikon muffin forma, de bármi jó, ami nem törik el
ecset vagy szivacs a festéshez

A borotvahabból kinyomunk egy keveset a muffin mélyedésekbe, mindegyikre cseppentünk egy-két csepp ételfestéket és egy kanál nyelével (vagy hurkapálcával, vagy akármivel) alaposan összekeverjük, hogy a szín egyenletes legyen. 
És már indulhat is a móka!

Jómagam külön borotvahabot vettem erre a célra, hogy ne apa legjobb és legdrágább cuccát pazaroljuk el. A legolcsóbb, jól habzó borotvahab teljesen jó.

Nagyobb gyerekeknek elegendő a 3 alapszínt (sárga, piros, kék) adni, a többi színt maguk is kikeverhetik, a kicsiknek viszont érdemes megmutatni, hogy kapjuk a zöldet, lilát, stb. 

Színkeverési segédlet:
sárga + piros = narancssárga
sárga + kék = zöld
kék + piros = lila
kék + piros + sárga = barna
Rózsaszínt úgy kapunk, ha csak nagyon kevés (pl. 1 csepp) pirosat adunk a sok habhoz.

Nem ajánlom a habfestéket azoknak, akik gyönyörű fehér fúgákkal rendelkeznek, mert nálam egy-két helyen egy picikét megfogta a festék a fúgát. Nem vészes, alig látni és nálam nincs jelentősége, de azért szólok :)
Akiknél a fürdőszoba nem alkalmas erre a mulatságra, azok nyáron kint, a kertben is festhetnek - például magukat vagy más gyerekeket :)

Ez egy igazán nagyszerű módja annak, hogy a gyerekek igazán élvezzék a fürdést :)

A víz pillanatokon belül színes lesz. De nem fog meg semmit.  

Sárga bajszot is lehet kenni. 

 És ha unjuk a rózsaszín kacsa színét, át lehet festeni zöldre.

Házi gyurma

Hogy miért tart otthon búzalisztet egy paleos? Csak azért, hogy gyurmát készítsen belőle a gyerekeinek :)

Gyurmát készíteni házilag nem csak egyszerű, de nagyon olcsó is. Egy átlag háztartásban minden hozzávaló megtalálható hozzá, kivéve talán a színeket, amikből azonban elég a három alapszínt beszerezni és a szívárvány szinte minden árnyalatát létre lehet hozni. Na jó, egy kicsit talán túlzok, de nem sokat :)

A gyerekeim imádnak gyurmázni és jó ideig le is köti őket. Utána azonban napokig mindenhonnan gyurmamaradékokat szedek össze és pár hétre megint elmegy a kedvem a készítésétől... ettől függetlenül rendszeresen csinálok nekik, mert megérdemlik :)

Hozzávalók (1 bögre = 2,5 dl):

2 bögre liszt
2 bögre hidegvíz
1 bögre só (finomszemű)
1 evőkanál étkezési olaj
2,5 teáskanál borkősav
étkezési szinezék (tetszés szerint, de ha van sárga, kék és piros, abból minden színt ki lehet keverni)

Egy nyeles serpenyőben keverjük össze a lisztet, sót, borkősavat és az olajat a vízzel. Közepes hőmérsékleten, folyamatos keverés mellett főzzük a masszát kb. 5 percig, illetve amíg burgonyapüré állagúvá nem válik.
Rakjuk nyújtódeszkára, osszuk szét annyi adagra, ahány színt szeretnék, majd mindegyik adaghoz csepegtessünk pár cseppet a kiválasztott színből.
Minden egyes adagot külön-külön alaposan gyúrjünk össze, hogy a szín egyenletesen elkeveredjen. Ennél a lépésnél HASZNÁLJUNK VÉKONY GUMIKESZTYŰT, különben nem csak a gyurma, de a kezünk is szívárvány minden színében fog pompázni és napokig le sem fog jönni.

Alternatívaként az egyes adagokat külön-külön is el lehet készíteni úgy, hogy a színezéket eleve a hidegvízhez keverjük.

Nem feltétlenül kell nekünk elkészíteni az összes színt. A gyerekeknek a gyurmázás arra is remek lehetőség, hogy megtanulják, megismerjék, hogy az egyes színek összekeverésével milyen más árnyalatokat lehet előállítani.

Színkeverési segédlet:
sárga + piros = narancssárga
sárga + kék = zöld
kék + piros = lila
kék + piros + sárga = barna
Mivel a gyurmánk alapszíne fehér lesz, rózsaszínt úgy kapunk, ha csak nagyon kevés (pl. 1 csepp) pirosat adunk a gyurmaadaghoz.
A barna színt egy kevés cukrozatlan kakaópor hozzáadásával is elérhetjük.


Készítettél már gyurmát?

Mosószappan

Nagyanyáink mindent hasznosítottak. Régen mindennek értéke volt, még a szemétnek is. Minden jó volt még valamire, amire meg tényleg nem volt szükség a ház körül, elvitte az ószeres.
Ma már semminek sincs igazán értéke. 
Azzal a technológiával, mellyel állítólag könnyebbé tesszük az életünket, csak újabb és újabb problémákat gyártunk magunknak. 
A használt háztartási olaj például környezetszennyező, ezért elméletileg tilos lenne a lefolyóba önteni, helyette külön kellene gyüjteni és a megfelelő helyen leadni. Vajon hányan teszik valóban ezt? 

Nem igazán volt ez számomra probléma addig, míg szert nem tettem egy olajsütőre, amiből előbb-utóbb le kellett cserélnem az irdatlan mennyiségű olajat. Nem öntöttem ki, hanem hasznosítottam:  mosószappant készítettem belőle.

Mielőtt munkához látsz, vegyél fel gumikesztyűt és védőszemüveget! Lúggal dolgozni veszélyes! A mérgező alapanyagokat (lúg, marószóda) jól zárható helyen tárold, ahol gyerek nem férhet hozzá! 

Nagyon fontos, hogy szappankészítésnél minden hozzávalót grammra pontosan ki kell mérni, ehhez pedig egy digitális mérleg a legalkalmasabb. Ne kerekítsd a mennyiségeket!

Hozzávalók

180 g hideg víz
67 g marószóda (más néven nátrium-hidroxid, NaOH)
500 g használt olaj
14 g esszencia olaj (nálam eukaliptuszolaj)

A hideg vizet egy üvegedénybe öntjük. A marószódát kimérjük és lassan a vízbe öntjük. Kanállal összekeverjük, hogy hamarabb oldódjon. Ez a lúg. Vigyázz, az üveg fel fog melegedni!
Egy nagy műanyag keverőedénybe öntjük az olajat, majd ebbe a lúgot. Egy botmixerrel óvatosan, hogy ki ne fröcsögjön (ne mozgassuk a botmixert függőlegesen, csak a keverőtál alján), alaposan összekeverjük a két anyagot addig, amíg az be nem sűrűsödik. Akkor jó, amikor olyan sűrű, mint a puding, ami még nem hűlt ki. 
Ekkor beleöntjük a masszába az esszencia olajat és azzal is alaposan elkeverjük.

A masszát szilikon tepsibe vagy egy sütőpapírral alaposan kibélelt tepsibe öntjük. A tetejét lefedjük, majd az egészet törölközővel bebugyoláljuk. Így pihentetjük 24 órán át. Ekkor óvatosan kiborítjuk a formából egy sütőpapírral kibélelt tálcára vagy más sík felületre és még egy hétig hagyjuk száradni. 

Botmixer helyett lehet kanállal kavargatni is, de akkor órákig is eltart, mire a folyadék besűrűsödik.

Magyarok Ausztráliában FB csoport

Az ausztrál SBS rádió mai magyar nyelvű adásában többek között egy újabb interjút hallhattok velem a Magyarok Ausztráliában Facebook csoportról annak alkalmából, hogy immáron több, mint 1000 tagunk van.
Az adást online itt lehet meghallgatni.

Mindennapjainkból

Sophie igazi kis hölgy. Pár napja egy üzletből nem volt hajlandó kijönni az általa választott szoknya nélkül. Egy rózsaszín, fodros miniszoknyát nézett ki magának, azt hurcolászta körbe és kijelentette, hogy "Sophie-é".  Ha el akartam venni tőle, elfutott, elbújt. Ugyanaz a szoknya volt más színben is, de neki csak ez a kiszemelt kellett. Nem volt drága, pár dollár, így végül megvettem. Azóta minden nap felveszi, a legnagyobb örömmel hordja, táncol, forog benne :)

Tessék megnézni a gyönyörű cipellőt is :)

***

Este volt, Sophie már álmos, az ölemben bóbiskolt. Le akartam tenni a szófára, de felébredt, tejcsit követelt, így mellé bújtam. Szinte teljesen meztelen volt, az őszi esték pedig már hűvösek, ezért kértem Daddy-t, hozzon egy takarót. Bebugyoláltam a kis testét, mire kinyitotta a szemét, a kis karját a nyakam köré kulcsolta és azt mondta: 
- Köszönöm, Mami, köszönöm, köszönöm.
:)

***

Zsebi hóembert formázott a gyurmából:

Nagy dolog ez egy kisfiútól, aki soha életében nem látott még havat, igazi hóembert és mindezt csak a mesefilmekből ismeri.

***

Van egy műanyag, bézs színű, "fotel" alakú bilink, kivehető edénnyel. Elég régi már, gyakran volt kint a teraszon, a műanyag pedig egyre rondábban nézett ki, csúnya szürke foltok jelentek meg rajta. Hiába töröltem át hipós kendővel, a foltok nem tüntek el. A kivehető edény sokkal jobban nézett ki, mert annak az aljába gyakran öntöttem tömény hipót. Egy este fogtam az egészet, beállítottam a kádba és az egész bilit belocsoltam a tömény vegyszerrel. Ahol a hipó lecsorgott, a műanyag gyönyörűen megtisztult, eltüntek a szürke foltok, visszanyerte eredeti színét. Az semmit sem használt, ha a hipót elkentem, csak ahova töményen csorgott. Reggelre meglett a hatás, az egész szerkezet újként tündökölt. Lemostam vízzel és visszaraktam a helyére, a WC mellé.
Kicsit később Sophie szalad a fürdőszobába pisilni. A WC mellett megtorpan, rábök a bilire és azt mondja: 
- Ó. Másik. 
- Nem, nem másik - mondom -, csak lemostam.

A délelőtt folyamán Zsebi is ellátogat az illemhelyre, kiabál, hogy végzett. 
A WC mellett találok rá, nadrágja lehúzva, de az "eredmény" a padlón.
- Miért nem ültél a vécére?!? - kérdem mérgesen.
- Mert ott van az. - mutat a ülőke szűkítőre, amit Sophie használ. 
- Akkor miért nem ültél a bilire?!?
- Mert az szép tiszta, nem akartam, hogy piszkos legyen. - mondja szégyenlősen.

Hát ja, így van ez. 

***

Vannak olyan esetek, melyekre pár év múlva nevetve emlékszünk vissza és családi anekdotaként mesélünk évekig, évtizedekig, de akkor, amikor történnek egyáltalán nem viccesek.
El akartunk utazni a vidéki birtokunkra, s miközben férjemmel az utánfutót pakoltuk, gyermekeink mesefilmet néztek a TV-ben. Vagy legalábbis mi azt hittük. 
Drágáink egyértelműen megszomjaztak, megéheztek és kiszolgálták magukat, épp csak egy kis baleset történt a megvalósítás során, aminek az lett az eredménye, hogy másfél liter narancs juice és egy üveg méz ömlött az ülőgartnitúrára. Még jó, hogy minden mosható.
Persze, a vége az lett, hogy az utat el kellett halasztanunk, mert mindent le kellett húznom, kimosnom, kiteregetni, ami idő, idő, idő. Másnap egész nap zuhogott az eső, így még harmadnap is mostam és teregettem. 
Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy valamit rosszul csinálok és az olyan szabályokat, mint például "innivalót csak a konyhában öntünk a pohárba és bent csak az asztalnál iszunk, nem az ülőgarnitúrán" sokkal szigorúbban be kell tartatnom. Meg aztán az sem találom annyira örömtelinek, hogy Zsebi olyan önálló.

***

A kétnyelvűségnek megvan az előnye és a hátránya. 

Egyértelműen előny, amikor a kisfiad az élelmiszerboltban valaki bevásárlókocsijába mutogat egy tábla tejcsokoládéra és hangosan azt mondja:
- Ugye az nem jó? Nem egészséges! A bácsi beteg lesz tőle!

Egyértelműen hátrány, amikor kislányod rendszeresen használja a "basszus" szót és ezt még le sem tagadhatod, hogy tőled tanulta....

***

Sophie mellettem áll a fürdőszobában és nézi, ahogy sminkelem magam.
- Sophie is! - mondja ő.
- Szeretnél te is sminket? - kérdezem.
- Igen, fingot! - mondja ő. 

Ennél már csak az édesebb, amikor végül megtanulja kimondani a szót és a két éves csöppség szájából hangzik el, hogy ő sminket szeretne :)

Zsebi születésnapja 2.

Zsebi két héten át minden nap megkérdezte, hogy "ma jönnek a vendégek?" :) És csalódott volt, hogy nem. Már nagyon várta őket. 

Amikor meglátta őket az ablakon keresztül, ujjongva rohant az ajtóhoz, hogy "itt vannak a vendégek!" :)))

Csak a legközelebbi barátokat hívtuk meg (így sem tudtam mindenkire elég figyelmet fordítani), így 5 gyerek jött el és a szüleik. Sajnos az eső időnként szemerkélt, így zömmel bent voltunk a terasz helyett. 

Bár már kezdek belejönni az ilyen születésnapok lebonyolításába, még mindig van mit tanulnom és koránt sem vagyok olyan profi, mint néhány barátnőm. Csak az ételek elkészítése kb. 7 órát vett igénybe, pedig nem pazaroltam az időmet. Viszont most először úgy éreztem, hogy szinte mindennel elkészültem (khm, az íróasztalomon már nem tettem rendet), de sikerült kitakarítani a lakást (portörléssel), az utolsó pillanatban mindenhol felmostam és még a délelőtt folyamán feldíszítettem a lakást és a teraszt, még lufikat is fújtam. 

Persze, amikor az ember úgy gondolja, hogy a rendrakás már kész, a gyerekek akkor dobálják le az összes könyvet a gyerekszobai polcokról :) Még csak nem is hagyhatod rájuk, hogy majd ők felpakolják, ott kell állnod mellettük, mert a magyar és angol nyelvű könyveket külön-külön polcra kell tenni...

Itt szokás valamilyen témát választani a születésnapi bulira, na ebben nem erőltettem meg magam. Főleg azért, mert felesleges pénzkidobásnak tartom (tudom Apu, "Erzsi néni" :D), arról nem is szólva, hogy a dekorációs cuccok többségét úgy kaptam valakitől, amik ha túlélik a bulit, újra felhasználhatók, nem?

Mivel Zsebi kalózlázban él egy ideje, azért egy kalózhajónak álcázott gyümölcssalátát összedobtam (a torta túl nagy kihívás lett volna) és maga a meghívó is kalózos volt (azt is csak a netről nyomtattam). 

Remélem, hogy mindenki jól érezte magát, mert az ilyen összejöveteleken mindig úgy érzem, hogy senkivel sem beszélgettem eleget. Egy biztos: az ünnepelt elégedett volt :)

Ja tényleg, minden étel paleo (tejtermék- és gabonamentes) volt, eltekintve a torta díszítésétől.

 A vendégekre várva 

A kalózhajó formájú gyümölcssaláta nagy sikert aratott, az ünnepeltről nem is beszélve :)

Paleosított friand mini muffin formában sütve 

 Volt még édesburgonya chipsz, szezámkeksz (fekete szezámmaggal keverve) ...

 ...paszternák chipsz és cseresznyés pite.

Csokoládétorta (a dísz természetesen nem paleo) 

Húsvét 2.

Húsvét vasárnap délutánján lementünk a lagúnához, ahol néhány gyerekprogram volt. A tojásszedésről lemaradtunk, de az állatsimogatásról, ugráló várról és az egyáltalánnempaleo vaníliás fagylaltról nem. Ez van. Ennyit a kilengésekről.

A kacsák csak így sétálgatnak a parkban.