2010. szeptember 29., szerda

Napi okoskodásom

Két nő ül egymás mellett és kötögetnek. Az egyiknek olyan gyorsan pörögnek a kötőtűi, hogy a másik meg is kérdezi tőle:
- Miért kötsz olyan gyorsan?
- Már csak egy gombolyagom van és be akarom fejezni ezt a pulcsit, mielőtt elfogyna.

Ez a vicc jut eszembe akkor, amikor arra gondolok, hogy tönkretesszük a Földet, hogy nem foglalkozunk a kimerülő forrásainkkal (pl. olaj), hogy általános pazarlás folyik (nézzük meg mi minden kerül a szemétbe), hogy a szeméthalmok egyre nőnek, mégis műanyag palackba töltjük az üdítőket, ásványvizeket visszaváltós üveg helyett, műanyag fóliában árulják a kígyóuborkát. (azt miért is??), mérgező anyagokat kenünk magunkra és öntünk a földbe, holott a természetes anyagok sokszor olcsóbbak, mint ezek a vegyszerek.

Tudjuk, tudatában vagyunk annak, hogy valami nem jó, hogy egy csomó dolgot másképp kéne, mégis csepp a tengerben, amit teszünk. Egyénileg is és tömegesen is.

2010. szeptember 28., kedd

Zsebi fúr, szerel

Íme két videó, ahogy Zsebi épp szerel. Mint látható, az előtérben ott van a saját kis fúrója, de az kit érdekel?!?


2010. szeptember 27., hétfő

A nap költői kérdése

Miért becézünk egy csomó madarat, állatot felnőtt korukban is? 
Szólítsuk őket egyszerűen "kecs", "fecs" "szar", "csir"...!

2010. szeptember 25., szombat

Zsebi barátkozik

Ma gyönyörű napunk volt, ezért ebédünket egy tengerparti kávézóban fogyasztottuk el. Szerettem volna, ha ebéd után egy kicsit ott maradunk és játszunk Zsebivel a homokban, de párom túlöltözött és melege volt. Így későbbre halasztottuk a játékot.
Ebéd után a fiúk aludtak egy jó nagyot, én meg közben kertészkedtem.
4 óra körül megint felkerekedtünk és két labdával meg a homokozó készlettel visszamentünk a partra.
Annak ellenére, hogy Zsebi mostanában bele van bolondulva a labdába, az kötötte le a legkevésbé. Viszont sikongatva szaladgált a homokban, egészen addig, amíg hasra nem esett (ezt néhányszor megcsinálta): olyankor elég mókásan nézett ki, mert a kezeit és a lábait egyből az égnek emelte, mint aki fél megérinteni a homokot :))) Úgy nézett ki, mint egy kis partra vetett hal :)
Miközben mi próbáltuk figyelmét a labdára terelni, Zsebi folyamatosan egy apukából és két fiából álló családot figyelt a távolban. A nagyobbik kisfiú olyan 3 éves lehetett, a kisebbik talán 9 hónapos. Az apuka a nagyobbik fiúval labdázott, a kisebbik pedig egy pokrócon üldögélt. Aztán a család elkezdett szedelődzködni és a nagyobbik kisfiú elszaladt a kocsijukhoz és felmászott a tetejére. Az apuka követte, a kisebbik fiú maradt a pokrócon, a labdájuk pedig pár méterre a pokróctól. 
Zsebi, ahogy figyelte őket, elindult a labda iránt. Mi csak álltunk és figyeltük mit csinál (mondván, hogy bajt biztos nem), mert persze a hívásunkra nem reagált. 
Boldogan megszerezte a labdát és folytatta útját a kisfiú felé. Odaérve odadobta neki a labdát, majd leült mellé. A kisfiú persze túl kicsi volt még ahhoz, hogy a labdát megszerezze, igazából még csak mászni sem láttam, csak ülni. Viszont ő is nagyon érdeklődött Zsebi iránt. Úgy néztek ki, mint akik beszélgetnek, vagy legalábbis mintha Zsebi beszélt volna hozzá, de túl messze voltak tőlünk ahhoz, hogy halljuk is. Aztán mint akik együtt (!) játszanak.
Ennek a kis megható jelenetnek a nagyobbik fiú visszatérte vetett véget, aki a labdát elvette, Zsebi felállt, nézte őt egy rövid ideig, majd elindult vissza hozzánk :)

Számomra nagyon megható volt látni az egészet, ahogy Zsebi a kisfiúval viselkedett. Úgy tudom, ebben a korban ők még nem játszanak együtt más gyerekekkel, maximum egymás mellett. Látom azokat a gyerekeket is, akikkel összejárunk és Zsebivel egykorúak, de ők sem játszanak együtt, maximum ugyanazzal a játékkal akarnak játszani, mint a másik. Olyan jelenetet is láttam nem egyszer, hogy a nagyobbik gyerek vagy akár a Zsebivel egykorú meglöki, sőt megüti a másikat, hogy a játékát megszerezze. Sajnos Zsebi is volt már ilyennek szenvedő alanya. Ő ilyenkor mindig csak néz, meghökkenve, hogy mi történik. 
Az ilyen esetekkel szemben nagyon jó érzés látni, hogy Zsebi önként odaadja akár a saját játékát is más gyerekeknek, de a megszerzett másét is. Ha pedig kérik, akkor még különben.

A mai jelenet után úgy érzem, Zsebinek nagyon jót fog tenni egy kistestvér és szerető báty lesz :)

2010. szeptember 24., péntek

A nap költői kérdése

Kire tervezték az S méretű kismamaruhákat? 
Biztos nem azokra, akik mérete eredendően S vagy XS, mert rám nagyok...

2010. szeptember 22., szerda

Zsebi másfél éves lett



És mi mindent tud már?

Az eddigi dolgok:
  • továbbra is élénken érdeklődik a szerelő tevékenységek iránt. Így tehát fúr, kalapál, csavart behajt;
  • tevékenyen részt vesz a házimunkában: segít kipakolni a mosogatógépből, a mosógépből, adogatja a ruhákat a szárításhoz, letörli a konyhapultot (néha kiönti a pohárból a vizet csak azért, hogy legyen mit feltörölni :D), segít a terítésben, a kerti munkában, stb;
  • az esetek döntő többségében átalussza az éjszakát;
  • továbbra is imád autózni, motorozni, a saját lábhajtású járművein;
  • nagyon ügyesen jár a magassarkú cipőimben (ugye, ezt gyakran még felnőtt nők sem mondhatják el magukról...) :);
  • 90%-ban szobatiszta;
  • egyre többet rajzol;
  • a kandalló oldalát egy sík lemezzel le kellett zárnunk, mert egyre magasabbra mászott...
  • nagyon nyugodtan tűri, hogy levágjam a haját és a körmeit;
  • a lépcsőn le-fel járással már semmi gondja nincs, ha tud kapaszkodni. Ha nem tud, akkor inkább a biztonságos mászást választja :)
Új dolgok:
  • felfedezte az útpadkákat, a szegélyköveket, a kerítéslábazatokat, amiken olyan nagyszerű kihívás végigmenni leesés / lelépés nélkül;
  • már gyakorolja a wc-be való állva pisilést, de egy fa tövébe is szívesen teszi;
  • magától jelzi, ha épp felnőtt módon inkább a wc-be szeretné végezni a dolgát a bili helyett;
  • imádja a c vitamint. Szerintem azt hiszi, cukorka... 
  • ké új foggal gyarapodtunk, így már 14 van neki (fent 8, lent 6). Érdekes, hogy a fogzásokat nagyon könnyen átvészeljük. Általában nincs sírás, fájdalom, hanem egyszer csak észreveszem, hogy "jé, kibújt még egy fog!".
Ééééééééééééés a nagy hír:

Augusztus eleje óta nincs cumi!!!! :)))

2010. szeptember 21., kedd

Kertünk virágai

Most, hogy napok óta olyan szép, nyárias idő van, kedvet kaptam egy kis kerti munkához. Inkább kint ültetgetek, szépítgetem a kertet, minthogy bent üljek a hűvös szobában. Mert sajnos idebent egyelőre hűvösebb van, mint odakint. 
A férjem szerint egyáltalán nem a szép időjárás az oka az én kerti tevékenységemnek, hanem a tény, hogy babát várok. Szerinte én mindig akkor foglalatoskodom ilyesmivel, amikor terhes vagyok. Mit tagadjam: ilyenkor valóban több energiát érzek magamban :) Biztos van benne egy kis fészekrakási láz is, mint ahogy az elmúlt másfél hónapban a lakásban is sok változás történt. És még nincs vége a munkának :) Megint csak a férjem szerint én csak barkácsolni használom őt, mert alig fejezünk be valamit, már mondom a következő ötletemet, hogy mit kell majd legközelebb megoldani. Pedig igazán nincs panaszra oka: még csak két és fél éve vagyok itt és már másodszorra vagyok terhes. Ami azt jelenti, egész sok időt töltök a kertben munkával :D
Apám szerint igazából csak arról van szó, hogy a vér nem válik vízzé, és bármennyire pesti lányként nőttem fel, mégis csak kiütközik a paraszti vér :D
Isten tartsa meg jó szokásomat :)

Meg kell említenem azt is, hogy Zsebitől nagyon sok segítséget kapok. Amikor ma szedtem össze a leveleket, akkor ő is segített őket a gyűjtődobozba tenni, vagy amikor az epreket ültettem, akkor kis kezeivel szórta a föld (illetve a fólia) tetejére a mulcsot. Amikor pedig meg akartam a növényeket öntözni, türelmetlenül sírva fakadt, hogy kivettem a kezéből a vízzel teli kannát... :( Alig tudtam megnyugtatni, hogy csak közelebb akartam vinni a dézsához és természetesen Ő végezheti el ezt a fontos műveletet :)

Nálunk egyébként nem látni ágyásokat, veteményeseket, mindent vegyesen ültetünk. Igyekszünk permakulturális gazdálkodást folytatni, vagyis nem bolygatjuk a földet feleslegesen ásással, kapálással és a gazt is csak onnan húzzuk ki, ahol van helyette valami más, ami a talajt takarja. Ezért is van össze-vissza mindenfele ilyen fűszernövény, olyan fűszernövény, itt-ott egy-egy levendula, hogy azok távol tartsák a kártevőket. Ha valami megtámadja az egyik növényt, akkor kisebb az esélye, hogy a másik is megfertőződjön, mert a hasonló fajta messzebbre van ültetve. 
Arról meg már nem is szólva, hogy költségkímélően szeretnénk eljárni és a kertnek mindig csak akkora szeletkéjét akarjuk rendbe tenni, ami még jól esik. Így ez nem jár se túl nagy munkával, energiával, erőfeszítéssel, sem egyszerre túl nagy befektetéssel.

Íme, néhány kép kertünk virágairól:

A fűszernövényeim egyre dúsabbak


 Ezt a kis teraszt kigazoltam, a gaz helyére pedig fenyő mulcsot szórtam. A törökszegfűket még tavaly ültettem - gyerekkoromat idézik, a nagymamámnak volt törökszegfűje. A napelemes lámpa mellett citromfa áll.




 Három fajta levendula a kertben...

 
... a negyedik fajta, a francia levendula pedig a teraszon.
Levendulát egyébként több helyre is ültettem szétszórva, jó haszna van a kártevők ellen, ráadásul szép is és illatos is.

Lila virágok egy dézsában, lent a kertben. A harmadik fajta virág, ami épp csak látszódik, egy rózsaszín levendula. Ezeket mind pár hete ültettem ki.


Kangaroo Paw, vagyis Kenguru mancs. Évek óta cserépben volt, de szegény mindig valamelyik állat áldozatául esett. Most kiültettem, had növekedjen, szaporodjon. Láthatóan jól érzi magát. Őshonos növény, általában több színben is lehet kapni (piros, sárga, narancssárga), de nekünk csak ez a kis rózsaszín van. Egyelőre :)

 A tavaly ősszel ültetett kék áfonyánk :) Már ott vannak a pici bogyókezdemények :)

Fehér őszirózsa. Télen vettem, cserépben, aztán elszáradt, de kint hagytam a teraszon, hátha újjá éled - és milyen jól tettem! :) Most kiültettem, had nőjön szép nagy bokorrá :)

Syzygum Australis, vagyis ausztrál bozótcseresznye. Őshonos növény. Azért vettem, hogy a madaraknak kedvezzek és inkább ennek a bogyóit egyék, mint a gyümölcsöket.

Őshonos ibolya, talajtakaró növény. Igaz, most épp nem virágzik, de már olyan szépen terül és ennek úgy örülök :) Még csak pár hónapja vettem két cseréppel. Ez az egyik cserép eredménye.


Virágzik a kála.

Kertünk legértékesebb növEVénye :)
A pad melletti dézsába ma kiültettem 3 epret és 2 rukkolát, fekete fóliával borítottam a talajt, amit cukornád-mulccsal takartam le.



Szőlő

Az egyik eper, még a kiültetés előtt

Fűszer- és egyéb növények a terasz egy részén. Leghátul rukkola, utána egy szúnyogriasztó növény, előtte rozmaring (ebből is van néhány tő szanaszét), legelöl pedig kakukkfű (ebből is van három fajta).

Update (2010. szeptember 22):
Anyu felvilágosított: a fenti "törökszegfűnek" nevezett virág NEM törökszegfű. Ó, mennyi év és én megvezetve éltem...! Szerencsére még megvan a kis táblácska a névvel, de attól nem lettem okosabb: angolul szimplán szegfűnek hívják. Úgyhogy ha valaki tudja, milyen szegfűm van, kérem ossza meg velem. Előre is köszönöm.

Update 2. (2010. október 14.):
A "törökszegfű" nemzetiséget váltott: német szegfű vagy alpesi szegfű a becses neve.
Egy rejtéllyel kevesebb :)