Ausztráliából jelentem

Nedves törlőkendő

2012-02-13T10:00:00.000+11:00

Kedves Ausztráliában élő sorstársam, Judit hívta fel a figyelmemet egy házi készítésű nedves törlőkendő receptre.
Sokáig nem foglalkoztam vele, mondván, hogy ilyesmit nem használok a gyerekek popsijára, ráadásul a hozzávalók sem voltak szimpatikusak, de később írta, hogy ő elkészítette a saját változatát és nagyon szereti.

Valóban, ez a törlőkendő nem csak a babapopsikra jó :) Le lehet törölni vele a maszatos kezeket, arcokat vagy a saját arcunkról a sminket. Arra is jó, hogy úgy, lefekvés előtt áttöröljük vele az arcunkat. Nem csak a nap közben rárakódott piszkot távolítja el, de még az arcbőrünket is ápolja. Én teljesen beleszerettem :)
Egyszerű és nagyszerű!

Hozzávalók:
1/2 guriga erős konyhai papírtörlő (nálam Kleenex Viva márkájú)
2-3 köpet folyékony szappan (nálam káros vegyszerek nélkül)
1 evőkanál púpos kókuszzsír
pár csepp kamillaolaj
pár csepp eukaliptusz olaj
pár csepp borsmenta olaj
annyi meleg víz, hogy az öntet összesen 2 dl legyen
megfelelő méretű fedeles műanyag tartály, amibe a fél papírtörlő belefér (nálam egy üres mézes doboz)

A konyhai papírtörlőt félbevágjuk (ez a legnehezebb feladat :) és kiszedjük a közepéről a papír gurigát.

Egy mérőedényben 1 dl meleg vízhez hozzákeverjük a folyékony szappant, a kókuszzsírt (szépen el is olvad a löttyben) és a különböző olajokat. Felöntjük az egészet annyi meleg vízzel, hogy az egész 2 dl legyen.

A papírtörlőt állítva beletesszük a tartályba, majd szép lassan ráöntjük a folyadékot úgy, hogy az mindenhol benedvesítse a papírt. Vigyázzunk, a törlő ne tocsogjon a vízben! Csak annyi kell, hogy az egész guriga nedves legyen. Elméletileg 2 dl épp elég.

Lezárva tartva több hónapig is elég, de ha a tartály nem jól zár, bepenészedhet. Ha teafaolajat is csepegtetünk bele, ennek kisebb az esélye, de én nem szeretem a szagát.

Használatkor mindig középről húzzuk a papírt.

A hozzávalók

A kész nedves törlőkendő

Mit szóltok hozzá? Kipróbáljátok?

Novemberi képek - Vegyesen

2012-02-10T10:00:00.000+11:00

Novemberi képek - Apósom születésnapján

2012-02-09T10:00:00.000+11:00

Az apai nagypapával

A mamival

Az apai nagymamával

A Művész Úr

Kicsit még nyújtózkodni kell

Novemberi képek - Zsebi fest

2012-02-08T10:00:00.000+11:00

... illetve lakkozza a... mit is? :)

Novemberi képek - Fürdés a teraszon

2012-02-07T10:00:00.000+11:00

Persze, csak a gyerekek fürödtek :)

Milyen jó idő volt novemberben! Ennyi eső után már majd' elfelejtettem.

Sydney legjobb játszótere

2012-02-06T10:00:00.000+11:00

Állítom, hogy a Darling Harbour-i játszótér Sydney legeslegjobb játszótere!
Nem csak azért, mert elég nagy, meg van csúszda, meg hinta, meg ilyesmi, hanem mert ez egy VIZES játszótér!
Október egyik péntek délutánját töltöttük itt, Zsebi természetesen imádta. Nem csodálom, én is imádnám, ha gyerek lennék :)

Beültünk egy étterem teraszára és Zsebi onnan rohangált vissza a játszótérre. A rövid nadrágját egy arra alkalmas pillanatban lazán levette.

Csak hogy látható legyen, hogy azért volt egy kis távolság az étterem és a játszótér között...

Mesterséges nyílt csatornarendszer, ahol a víz folyását kis kapukkal el lehet téríteni

A kerék forgatásával vizet lehet a kör alakú csatornába emelni

Zsebi fürdőnadrágban - nem árt váltóruhát vinni, amit össze lehet vizezni

Mini szökőkutak, ami alatt futkosni lehet

Pálmafák, homokozó, csúszdák

Ezek egyébként csak a kis csúszdák, egy kicsit hátrébb van egy sokkal nagyobb

Ibisz kajabeszerző körúton

Malév

2012-02-04T10:46:00.002+11:00

Megszakítom adásomat az elmúlt pár hónap képes beszámolójáról, mivel ezt a hírt nem tudom megjegyzés nélkül hagyni.

Csődbe ment a Malév.
Szomorúvá tesz ez a hír, kifejezetten szomorúvá.
Nekem sokat jelentett ez a név, nekem a Malév volt A légitársaság.
Még akkor is, ha az elmúlt 20 évben veszteséges volt, még akkor is, ha az utóbbi időben már megkopott a hajdani fénye és még akkor is, ha nem volt a legjobb légitársaság.
Én szerettem.

Úgy nőttem fel, hogy stewardess akartam lenni. A Malévnál. Ezért mentem gimibe (hogy nyelveket tanuljak), ez az álom töltötte be a középiskolás éveimet.
Gyűjtöttem a Malévos relikviákat, meg úgy általában mindent, ami a repüléssel kapcsolatos.
Van Malévos zászlóm, öröknaptáram, régi menetrendem és még ki tudja mi minden - szinte minden egy dobozban pihen valahol Magyarországon.

Az első meghatározó emlékem a Malévról, hogy három barátnőmmel nyertünk egy hétvégi utat Bulgáriába. Repülővel mentünk és jöttünk: egy TU-154-es vitt bennünket. Ez volt életem első repülőútja.
Később jártam a repülőtéren egy bemutató keretében, amikor nem csak repülni vittek fel minket, de még az egyik hangárt is megnéztük. Bemehettünk egy TU-134-esbe és bekukucskáltunk a pilótafülkébe is.

Sok év telt el azóta, de a Malév számomra mindig valami többlettel bírt más légitársaságokkal szemben.
Az elmúlt két alkalommal, amikor hazautaztunk, a Budapestre érkezésünk és indulásunk mindig Malévvel történt. Már amikor Rómában vagy Párizsban felszálltunk a gépre, úgy éreztem, magyar földre léptem.

Sok mindent nem értek, miért ment csődbe a Malév.
Hogy miért tilthatja meg az EU, hogy a magyar állam pénzt pumpáljon a saját tulajdonú állami légitársaságba?!?
Lerombolni sokkal könnyebb valamit, mint újra felépíteni.
Főleg, hogy a most keletkező űrt más cégek pillanatokon belül betöltik...

Sajnálom, hogy vége lett a Malévnak.

66 éves volt.

RIP

Az utolsó Malév gép

Nekem is volt Junior Klub tagságim

Esős évszak

2012-02-03T10:00:00.001+11:00

Az idei nyár január 30-ára esett. A többi napon szinte mindig esett... és látva a februári előrejelzést, ez már így is marad:

Mint a képen látható, pár nap kivételével minden nap több, mint 75 % esély van arra, hogy aznap esni fog. A maradék pár nap sem sokkal reménykeltőbb...
Pár napja még 37 fok volt, ma meg már 17.

Az esős időjárás nem csak Sydneyre, hanem úgy általában egész Ausztráliára jellemző. Tavaly ilyenkor súlyos áradások voltak Queenslandben, Victoria államban, NSW északi részén és Tasmaniában, idén ismét nagy területek vannak víz alatt, ha (még) nem is annyira rossz a helyzet, mint 2011-ben.

Theodore, Queensland (2011. január 1.)

Brisbane, Queensland (2012. január 7.)

A jelenség tavaly is és idén is a La Niña-nak tudható be.
Mi is az a La Niña?
Egyes években a csendes-óceáni passzátszél erősebben fúj az Egyenlítő két oldalán, így elfújja a meleg tengervizet Perutól Ausztráliáig. A melegebb tengerfelszín meleg, páradús levegőt eredményez, és az ilyen években Ausztrália és Ázsia egyes részein a sok csapadék miatt többfelé áradások alakulnak ki (1).

Lake Eyre száraz időszakban

Lake Eyre, amikor a La Nina hatására feltöltődik

Kíváncsi vagyok, mindennek milyen következményei lesznek idén... szerintem a kertünkben a növények már így is elég esőt kaptak :S

(1) http://www.idojaras.hu/la-nina-hutotte-bolygot-2011-ben

Októberi képek 2.

2012-02-02T10:00:00.000+11:00

Az alábbi képek barkácsolás közben készültek. Hogy mit építettünk, később kiderül ;) De azért lehet találgatni :)

Zsebi festéssel szórakoztatta magát

Zsebi felvette Sophie egyik ruháját (6 hónapos méret...)

Októberi képek 1.

2012-02-01T22:20:00.001+11:00

Sophie keresztelője

2012-01-31T23:26:00.000+11:00

Hát, kérem szépen, újra itt vagyok.

Jó pár hónapot kihagytam, nem mintha nem lett volna miről írni vagy képeket felrakni.

Csemetéim egyre aktívabban, az idő szép, lehet a kertben dolgozni, úgyhogy eléggé elfoglalt voltam az elmúlt hónapokban.

Menjünk egy kicsit vissza az időben: mutatok néhány képet Sophie keresztelőjéről, amit még októberben tartottunk.

Zsebivel ellentétben, aki katolikus, Sophie református lett.

Ennek az az oka, hogy férjem katolikus, én meg református vagyok. Régen a fiúk az apjuk, a lányok az anyjuk vallását követték, így mi is ezt találtuk a jó megoldásnak.

Férjem nővére és a férje lettek a keresztszülök.

A szertartás és az azt követő fogadás a sydney-i magyar református templomban, illetve a gyülekezeti házban volt.

Sophie még nem töltötte be a 9. hónapot a keresztelő napján.

10 dolog, amit nem szeretek Ausztráliában

2011-11-01T22:46:00.001+11:00

Előrebocsátom: ez a felsorolás nem arról szól, hogy mi magyarok mindenhol csak a negatívumokat látjuk. Nem is arról, hogy valamire tükröt tartsak.
Aki olvassa a blogomat, az tudja, hogy szeretek itt élni és csak azért nem írok tízes listát arról, milyen jó dolgok vannak Ausztráliában, mert nem tudnék megállni tíznél.
Ez az én saját, szubjektív listám arról, amit szívesen nélkülöznék. Hetekbe telt, mire összeszedtem tizet... :)

1) Szőrös pókok.
Mindig is utáltam a pókokat, ki nem állhatom őket. Most már megállom sikítozás nélkül, ha egy daddy-long-leg-et látok, de azokat a nagy, szőrös pókokat, amik még a házba is bejönnek, kifejezetten félelemmel töltenek el. Ha meglátok egyet, akkor a férjem köteles megölni, különben nem vagyok hajlandó belépni abba a helyiségbe, ahol láttam. Nem érdekel az állatvédelem, nem érdekel, hogy ártatlan, mert rettegek, hogy rám ugrik, hogy megérint, hogy én érintem meg - boááááá.

Már a fényképen lévő látványtól is kiráz a hideg...

2) Óriási csótányok
Azt hiszitek, csótányok csak a mocskos házakban vannak? Tévedtek. Csótányok MINDENÜTT vannak. Ráadásul az ausztrál csótányok nagyobbak, mint a magyar csótányok - lásd: ez egy gazdag jóléti állam -, és némelyiknek fehér csík is van a hátán. Bizony, ott is vannak csótányok, ahol minden nap szépen kitakarítanak. Az új házakban talán nincsenek, de ez csak idő kérdése, mert garantáltan beköltöznek. Én még életemben nem láttam olyan sok csótányt, mint itt. A mi házunk is tele van csótány-csapdákkal.
Kaját előhagyni nagy hiba.

3) Szigetelések hiánya
Sokan mosolyognak, hogy itt nincs is igazán hideg, mert Sydneybe nem megy 0 fok alá a hőmérséklet. Én is mosolyogtam. Aztán megtapasztaltam. Mert nem odakint van hideg, hanem a házban...!!! A házakat nem szigetelik rendesen (ha van egyáltalán szigetelés), bent meg csak kis elektromos fűtőtestekkel fűtenek. Mi magyarok, akik ahhoz vagyunk szokva, hogy agyonfűtjük a lakásokat, bizony fázunk. Van néhány régi típusú ház, ahol a meleg levegőt padlóba épített rácsokon keresztül nyomják (nem ismerem pontosan a rendszert), de sajnos ritka, mint a fehér holló. Az új házak szigetelése talán egy fokkal jobb, mint az átlag, de hidd el kedves Olvasó, hogy hideg van, ha a 12-15 fok a lakásban van, nem kint.

4) Néma szúnyogok
Azt hiszed, hogy nincs is annál rosszabb, mint amikor a szúnyogok ott zümmögnek körülötted. Hát van. Az, amikor a szúnyogok ott vannak, de nem zümmögnek! Már pedig ezek az ozzi vérszívók ilyenek. Adj hálát az égnek a zümmögő szúnyogokért.

5) Kullancsok
Míg Magyarországon éltem, soha egyetlen egy kullancs sem jött belém. Na, itt van olyan időszak, amikor szinte naponta szedek ki egyet valamelyik családtagomból. Azt hittem, hogy több fajta él a kertünkben, mire kiderült, hogy nem: ugyanazon kullancs különböző életszakaszában lévő példányaival szoktunk találkozni.
Tényleg igaz, hogy a tyúkok megeszik a kullancsokat?

6) Moshatatlan ablakok
Tudom, a jelenség nem csak Ausztráliára jellemző, de én ebben az országban "élvezhetem" ezt az ostoba szokást. Mi a jó abban, hogy egy ház tele van olyan ablakokkal, amit kívülről nem tudsz lemosni? Vagy azért, mert olyan típusú az ablak (pl. fix ablak vagy felhúzhatós), vagy a tervezésből fakadóan egyszerűen nem férsz hozzá, nem tudod megközelíteni. Ez a gazdag országok sajátossága, hogy ablakmosó céget kell hívni ahhoz, hogy egy ablak kívülről is le legyen mosva? Vajon belülről milyen gyakran mossák az ablakokat? Mert hogy kívülről még évente sem, az biztos!

7) Árnyék hiánya a tengerparton
Görögország és Spanyolország (és gondolom más mediterrán országok) tengerpartjai tele vannak napernyőkkel és napozóágyakkal, melyek néhány euroért cserébe használhatók. Csodálom, hogy Ausztráliában nincs ilyesmi és nem tudom, mi az oka. Nem engedélyezett? Vagy még senkinek nem jutott eszébe, hogy üzletet csináljon belőle? Talán nem is lenne ez fura, ha mindenki vinne magával valamilyen árnyékoló alkalmatosságot, de ez nem így van. Gyerekes családok, öregek, fiatalok simán eltöltenek pár órát a parton úgy, hogy a fejük felett csak az égető nap van. Meglepő ez egy olyan országban, ahol állandóan a nap káros hatásairól regélnek, ahol az iskolai egyenruha része a kalap, ahol a napkrémet úgy dobják a bevásárlókosárba, mint a kenyeret, ahol majd minden harmadik ember D vitamin hiányban szenved. A bőrrákról nem is beszélve.
Persze, lehet magunkkal vinni napernyőt meg sátrat (mi is visszük a sátrat), de azért szívesen nélkülözném azt a vándorcirkusz, amivel ez a procedúra jár. Néha jó lenne csak úgy lepihenni egy kicsit a parton, amikor épp arra járunk.

Na jó, azért ki lehet bírni, tudom :)

8) Drága fogorvos
Ha legalább az éves / féléves kontroll ingyen lenne! Én bizony félévente jártam ellenőriztetni a fogaimat, míg otthon laktam, most évente egyszer. Sajnos ezt nem fedezi a helyi TB. Ausztráliában is él a fogászati turizmus - az ausztrálok a turisták :). Ők ázsiai országok fogászatait tartják lendületben.

9) Elpusztíthatatlan penész
Összefügg ugye a szigeteléssel, mégis inkább külön pontban sorolom a penész problémát. Mert a szigetelés hiánya nem feltétlenül jelenti, hogy penésznek kell lennie.
A penész volt az egyik oka annak, hogy a mindkét hálószobából kidobtuk a szőnyegpadlót és helyettük bambusz, illetve tölgy parkettát fektettünk le. A penész azonban továbbra is támad. A szobákban páraelszívó csapdák vannak, amiket kb. három havonta kell cserélnem, az egyik komódot rendszeresen kihúzom a helyéről, mert a háta penészedik és őszintén szólva a beépített szekrény mögé is csak teljesen zárt védőöltözékben mernék benézni. Sajnos, a jelenség nem elszigetelt (sic!) probléma, elég általános Ausztráliában. Teljesen el vagyok képedve azon, hogy az emberek (tisztelet a kivételnek) egyáltalán nincsenek tisztában a penész egészségkárosító hatásáról! Annak ellenére, hogy az asztmások száma itt az egyik legmagasabb a világon, a lakosság több, mint 10 %-a szenved ebben a betegségben.

10) Házevő termeszek
Hihetetlennek hangzik, hogy azok a kicsi lények képesek megenni egy házat, pedig igen. Na jó, ez nem úgy történik, hogy este álomra hajtod a fejed, reggel meg a harmatcsepp ébreszt, ennél egy kicsit hosszabb a folyamat, de valóban nem veszélytelen.
Van egy fából épített tárolónk, ahol egy teljes polcrendszert kellett kidobnunk, rajta régi gyűrűs dossziékkal és katalógusokkal, mivel a termeszek teljesen kisajátították és labirintust rágtak a dossziékba. Ritka undorító látvány. Azóta a férjem elhelyezett néhány termesz csapdát az építmény köré. Pár hete viszont gyanús jelekre bukkantunk a bejárati ajtónk mellett... lehet, hogy új szállás után néztek?!?

Mint a bejegyzés elején írtam, ez a felsorolás elég szubjektív. Bekerülhetett volna a listába a cápa, ami imád szörfösöket enni (az elmúlt hetekben több eset is történt Perth partjainál) vagy a blue bottle nevű medúza, amellyel egy barátnőm kisfia került kellemetlen érintkezésbe, vagy akár a krokodilok is, melyek árvízkor képesek elcsatangolni olyan helyekre is, ahol nem számítasz rájuk, de ezekkel nem vagyok közvetlen kapcsolatba, nem rontják a mindennapjaimat.
Majd ha igen, akkor bővítem a listát.
Egyelőre ennyi :)

Kertünk

2011-10-19T23:10:00.004+11:00

Rég tettem fel képeket a kertünkről, úgyhogy most nézzetek meg néhányat azokból, melyek a teraszon készültek.
Mivel nálunk tavasz van és egyre melegebb, igyekszünk egy kicsit tevékenyebbek lenni. Nem is annyira a kertben, mint inkább a teraszon dolgozgatunk, ültetünk.

A levendulát másfél éve ültettem, szépen megerősödött és virágzik.

A narancsfát és a rozmaringot át kellett ültetni, mert az előző cserép összetört. Ültettem melléjük egy mentát, a földet meg megszórtam kamilla maggal, amik már kelnek. Sajnos azonban egyszer Zsebi beleöntötte a madáreledelt is, így már azok is kelnek...

Ebbe a cseréptálba több növényt társítottam: 4 fajta paradicsom, menta, petrezselyem, rukkola, spenót, kakukkfű, madárbegy saláta, majoránna és büdöske található benne. Amióta ez a kép készült (két hete), a majoránna kivételével mind szépen megerősödött és nő. A rukkolából, spenótból és madárbegyből már többször készítettem salátát. Legutoljára ma :) A paradicsom palánták tele vannak virággal, a koktél paradicsomon pedig már nőnek a kis paradicsomok :)

Ezeket a cserepekbe kb. 3 hete ültette el a magokat a férjem és Zsebi. Mindegyikben volt egy kis tábla, rajta a növény nevével. Másnap aztán Zsebi szépen kihúzta az összeset és egy halomba tette őket. Azóta találgatjuk, hogy mi micsoda... A sárgadinnye már biztos :)

A málnát tavaly tavasszal vettem az ebayen, ez az egy nem lett kiültetve a kertbe. Tavaly ez volt a legtermékenyebb. Idén azért nem ültettük ki, hogy a teraszon is tudjunk csemegézni :) Gyönyörűen nő.

A málna előtt vásárolt palánták láthatók: sárgabelű görögdinnye, rebarbara, kígyóuborka és saláta. A kép készítése óta a kígyóuborka sokat nőtt, már három virág van rajta és látszanak a kis uborkák.

Mogyoróbokor. Veszünk neki párt is, mert be kell porozniuk egymást. Hamarosan eldől, hogy hova fogjuk ültetni. Ötlet már van.

Ez pedig egy dracéna. Egy-két éve a vihar letörte a tetejét, azóta új fejet növesztett és a lábainál is vannak csemetéi. Most pedig virágzik :)

Több féle menta és kakukkfű egymás mellett, békességben. A menta nagyon erőre kapott idén, szépen elfoglalta az ágyást.

Új hobbi...?

2011-10-17T09:00:00.000+11:00

Varrtam Zsebinek egy új paplan- és párnahuzatot.
Nem azért, mintha itt nem lehetne kapni ilyesmit - inkább csak azért, mert messze van az Ikea :D

A helyzet az, hogy a legutolsó Ikea látogatásunkkor vettem egy kiságyba való paplant és azt hittem, hogy azok a huzatok, amik itthon vannak, jók rá. Hát nem.
Gondolatban végigzongoráztam, mit hogyan is kellene csinálni, aztán egyik este nekiálltam és megvalósítottam a projektet. Anyagom volt itthon, még anyósomtól kaptam pár éve, szalagom szintén, abból az ajándékok csomagolásához több fajtát is tartok egy dobozban. Gombokkal nem vesződtem, a párna belebújtatós, a paplan megkötős.

Nekem tetszik :)
Azóta már be is vásároltam különböző anyagokból és tele vagyok tervekkel :)

A paplan alját legközelebb másképp csinálom. Az is belebújtatós lesz + szalagos. De azért első munkának nem rossz, nem? :)

Emlékünnepély Sydneyben

2011-10-14T09:00:00.001+11:00

Meghívó

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc

55. évfordulója méltó megemlékezésére

díszvendégnek meghívtuk Magyarország miniszterelnök-helyettesét

Dr. Semjén Zsoltot, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét,

aki elfogadva a meghívást részt vesz a nap folyamán minden eseményen.

A NSW-i Magyar Szövetség és a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség

szeretettel hív és vár minden hagyományőrző honfitársat

2011. október 23-án, vasárnap

a következő egésznapos eseménysorozatra:

10.30 órakor az 1956-os hősök és mártírok tiszteletére tartandó megemlékezésre és a
kegyelet koszorújának a miniszterelnök-helyettes által való elhelyezésére a Hősök
Keresztjén a Rookwoodi Temető magyar részlegében. Az eseményen a szervezetek
zászlóikkal vesznek részt.

11.30 órakor Ökumenikus Istentisztelet, Uniting Church, Carrington Avenue, Strathfield.
Igét hírdet: Nt. Péterffy Kund református, Ft. Ládeczi Dénes katolikus és Breglec
Árpád evangélikus lelkipásztor. A szertartás után ismerkedés a gyülekezet tagjaival a
szeretetvendégségen.

Ezt követi a Magyar Házban 2.30-kor kezdődő

1-5 Breust Place, Punchbowl, szemben a vasútállomással

(bejárat a Highclare Avenue-ról)

EMLÉKÜNNEPÉLY

ahol a gálaműsoron előadó művészeink színe-java fog fellépni.

Ünnepi beszédet mond és kitüntetéseket ad át

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes.

Itt köszöntjük hivatalosan Magyarország Nemzeti Együttműködés Rendszere

Kormányának új canberrai nagykövetét Sikó Anna asszonyt.

Délben 12.00 órától ebéd lehetőség. A három fogásos ebédet Kováts Gábor
szakácsmester és Krisztina készítik és $20.00-ba kerül. Ebéd rendelhető: Bánki Éva
9793 2789 és Csárdás Kati 9636 3542 telefonszámán. Ezenkívül házilag készített
sütemények, kávé és húsítő italok is kaphatók.

Belépődíj a költségek fedezésére egységesen $15.00 – Diákoknak ingyenes

Károly, a királypapagáj

2011-10-12T09:00:00.000+11:00

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindegyik hím királypapagájt Károlynak hívok, a lányokat meg Karolinának.

Szeptemberi éjszakák

2011-10-10T09:00:00.000+11:00

Zsebi és Sophie

2011-10-07T09:00:00.000+11:00

Lego torony

Együtt, egymás mellett

Mászás Maugli-pózban

Autók

Elaludt evés és mese nézés közben :)

Jó testvérek

2011-10-05T09:00:00.000+11:00

Sophie elaludt...

2011-10-03T09:00:00.000+11:00

... evés közben, az etetőszékben :)

Zsebi mesét néz

2011-09-30T09:00:00.000+10:00

Annyira édes volt, ahogy nevetett, hogy muszáj volt megörökítenem :)

Egyébként épp a Verdákat nézte és az a jelenet ment, amikor Villám a vízesés előtt elsuhanó Porsche-lányt csodálja, rávigyorog Sallyre - és a kivillanó fogai tele vannak levelekkel :)

A tévé nézésnek az ő esetében okító célja van, mert a meséket magyarul nézni, így több forrásból hallja a nyelvet és bővül a szókincse.

Sophie

2011-09-28T18:08:00.001+10:00

Ezek már szeptemberi képek :)

Augusztusi képek

2011-09-26T22:30:00.001+10:00

Hmmm, nyami eper!

Egy téli reggel

Megtalálod a kacsát a fán?

Wood duck - erdei kacsa, amint a fánkról átrepül egy másikra

Reggeli látvány

Együtt is tudnak játszani.

Babyccinot iszik :)

Jótékonysági koncert

2011-09-19T16:31:00.000+10:00

A SYDNEYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ

szeretettel hív és vár mindenkit

szeptember 25-én a délután 2-kor kezdődő

Jótékonysági Koncertre.

Ez alkalommal MELÓDIÁK SZÁRNYÁN lépnek fel Rab Elly Ének Akadémiájának tanulói.

A koncertre a Strathfield-i templomban kerül sor.

Cím: Strathfield Uniting Church, 11 Carrington Ave, Strathfield.

A koncert előtt a templom melletti gyülekezeti teremben GULYÁS LEVES kapható.

Bővebb felvilágosítás:

Péterffy Kund református lelkészt

mobil: O41637O1OO

Gyermekeim...

2011-07-21T15:46:00.002+10:00

Amig nyaralunk, nezzetek meg nehany friss kepet a gyermekeimrol Reni blogjan

Pótlás: videó Sophie-ról

2011-07-08T08:00:00.000+10:00

3 és fél hónaposan (vagyis április végén):

Májusi képek 2.

2011-07-06T08:00:00.000+10:00

Zsebi reggelente segít takarítani. Itt épp az üzenőtáblát törölgeti.

Mire jó a lámpatest...!

Májusi képek 1.

2011-07-04T08:00:00.000+10:00

Rengeteg az elmaradásom, ezért most sok-sok fotót fogok feltölteni. Szerencsére a gyerekek nőnek, mint a dudva, úgyhogy mindig van téma :)

Pótlás: Anyák Napja 1.

2011-07-01T08:00:00.001+10:00

Néhány fotó az anyák napi ünnepélyről - illetve arról, amit Zsebi csinált :)

Az utolsó két kép már az Ikeában készült :)

Egy letűnt világ korrajza

2011-06-28T16:59:00.001+10:00

Én még ahhoz a generációhoz tartozom, aki Kisvakondon, Frakkon, Lolka és Bolkán, Varázsceruzán, Kukori és Kotkodán nőtt fel (csak hogy néhányat említsek régi kedvenceim közül).
Akkoriban nem volt mesecsatorna, nem volt videó meg dvd, nem volt internet, hogy a meséket akkor nézzük, amikor akarjuk. Nem siránkozom, hogy bezzeg akkor milyen jó volt, mert a mai világunknak is rengeteg pozitív oldala van és csak rajtunk múlik, hogy gyermekeink mikor és mennyi mesét néznek.

Nos, bármennyire nem akartam, Zsebi is néz meséket. Jó a rosszban, hogy nem egész nap és nem akármit. Nem ismeri az itt divatos angol nyelvű meséket és gyerekműsorokat, ellenben tudja, ki az Lukrécia, ki az a Vuk vagy épp Habzsolháp.
Igazából örülök neki, hogy szereti a Kisvakondot, Frakkot és Kukorit, mert szerintem ezekben a mesékben jóval kevesebb erőszakot látni, általában tanulságosak vagy szimplán ismeretterjesztőek. Felnőtt fejjel nézve pedig kifejezetten mulatságosak.

Emlékeztek például a Kisvakondból arra az epizódra, amiben a nyuszi mama szül? :)

Vagy nézzétek meg a Kukorinak a Kolibri díj című részét, ami a táncdal fesztiválok paródiájának is beillik:

Had említsem meg a jó kis magyar hangokat is: Márkus László, Psota Irén, Kern András...

Végül szeretném figyelmetekbe ajánlani a macskák beszélgetését a következő meséből, amikor Frakktól el akarják venni a labdát:

Nem hiszem, hogy gyerekként ugyanazokon a poénokon nevettem volna, mint ma, de hogy most is felvidítják a napomat, az biztos.

Nektek mi volt a kedvenc mesétek és mikor láttátok utoljára?

Így alszanak :)

2011-06-24T23:03:00.000+10:00

És emellett megjegyzem - remélem, nem kiabálom el -, hogy legkésőbb este 8-ra mindketten ágyba bújnak, egyszerre, majd pár perc múlva már alszanak is :)
Nem volt ez mindig így, de most már jó ideje ez a rend. Sophie jó hatással volt Zsebire alvási szokásaira :)

Hamilton Island 2.

2011-06-22T08:00:00.000+10:00

Újabb képek :)

Whiteheaven Beach

Fotósinas

Megmutatta a nagyobb kisfiúnak, hogy kell használni az ivóvíztartályt :)

Miss Zsebi

Miss Sophie

Miss Me :)

Tündérkém :)

Visszaindulásra várva, de Zsebi még utoljára ledobta a ruháit...

... hogy megmártózzon :)

Bye-bye, Hamilton!

Hamilton Island 1.

2011-06-20T21:00:00.002+10:00

Május végén pár napot északon, vagyis melegebb vidéken töltöttünk, Hamilton Island-en.
Mindannyian nagyon élveztük a pihenést, a napsütést, a kellemes meleget és úgy egyáltalán azt, hogy egy kicsit kimozdultunk.

Zsebi nem emlékezett rá, hogy már ült repülőn, így újra rácsodálkozott az egészre. Azóta is emlegeti, hogy "jepű", meg "jepűő" :) Mivel már elmúlt 2 éves, most először ült külön székben - természetesen az ablak mellett. Leszálláskor azonban mindig valamelyikünk ölében kötött ki, mert fájt a füle :S Enni nem volt hajlandó, így maradt szegénynek az ordítás :( Legközelebb rágóval fogok próbálkozni, amit még időben odaadok neki.

Sophie remekül viselte az első repüléseit, olyannyira, hogy a visszafele úton átaludta a leszállást.

Mivel rengeteg képet készítettünk, több adagban fogom közzétenni őket.

Sophie már ilyen nagy :)

A Yacht Club épülete

Nézzük a repülőket. Illetve itt csak én nézem :)

Nagyon közel szálltak le, jól meg lehetett figyelni őket.

A Yacht Clubban: e képen minden lámpa a mi termékünk :)

Vajon minek a nyomai? :)*

Homokcsata

* Zsebi belemarkolt a homokba :)

Megint a játszótéren

2011-05-13T08:00:00.001+10:00

Csütörtökönként, amikor a heti bevásárlást intézzük Zsebivel és Sophieval, rendszeresen megállunk a játszótéren is másfél-két órára. Rövidebb ideig csak a mami szeretne maradni :)

A képeket és a videót a mobilommal készítettem, ezért a rossz minőség.

Szemüveg

2011-05-11T08:00:00.000+10:00

Gyerekként imádtam anyu szemüvegét. Olyannyira, hogy szerettem volna egyet magamnak is. De azért tudtam, hogy a szemüveg nem áldás, így azt is elfogadtam, hogy egyszer, ha majd nagy leszek, lesz napszemüvegem - vagy ha elég idős leszek hozzá, úgyis eljön az idő, amikor muszájból lesz.

Lehet, hogy Zsebi is így van vele? :)

Időnként Zsebi

2011-05-09T08:00:00.000+10:00

a babájával alszik el :)

Gesztenyeszedés

2011-05-06T08:00:00.001+10:00

Április egyik vasárnapján igazi paleo testmozgást végeztünk: elmentünk Mt Wilsonba szelídgesztenyét szedni. Nagyon élveztük az egész napot, a gesztenyeszedést, az őszi napsütést (még ha időnként szemerkélt is), a lágy meleget, az ezernyi tarka színben pompázó fákat.

Az eredmény? 11 kg gesztenye :)

Mindkét gyerkőc jól érezte magát. Sophie nagyokat aludt az ölemben, Zsebi pedig... nézzétek meg alább :)

Hazafelé menet megálltunk egy botanikus kertnél és ott is körülnéztünk. Fényképeket nem készítettem, de egy videót a mobilommal igen:

Ha szeretnél többet tudni a gesztenye szedd magad akciókról, olvasd el az erről szóló bejegyzésemet a gasztroblogomon.

Meghívó anyák napi ünnepélyre (Sydney)

2011-05-05T11:44:00.001+10:00

Sydneyi 66. sz. Papp-Váry Elemérné leány cserkészcsapat és

a 30. sz. Körösi-Csoma Sándor cserkészcsapat,

a Kodály Tánccsoport,

a Maci Klub,

a Flemingtoni Magyar Általános Iskola

és a Bankstowni Állami Középiskola

szeretettel meghívja Önt, kedves családját és ismerőseit

ANYÁK NAPI ÜNNEPÉLYÉRE

a Cserkészotthonba

(Melville Reserve, Hampstead Rd, Homebush West)

2011. május 7-én, szombaton

délután 2 órától.

Belépés díjtalan, az ünnepség után frissitő ital és sütemény kapható.

Elnézést a hosszú i-k hiányáért, angol billentyűzetről irok.

Update:
AltGr+j = í
AltGr+i = Í

Sleeping Beauty

2011-05-04T08:00:00.002+10:00

Rovar kontra szőrös pók

2011-05-02T08:00:00.003+10:00

Kertünk az állatkertünk sorozatunk mai epizódjában egy rovar és egy nagy, szőrös pók fatális küzdelméről mutatok be két képet.

Szerintetek ki nyert?

A rovar :)

Zsebi (ismét) munka közben

2011-04-30T08:00:00.000+10:00

Ezek a képek január végén készültek, azóta szerettem volna feltenni, most végre bepótolom a mulasztást.

Annyira jók, hogy nem hagyhatom ki őket :)

Polcot szerelt daddyvel :)

Így telt a húsvétunk

2011-04-29T08:00:00.003+10:00

Vagy legalábbis annak egy délutánja:

Az állatsimogató után nem lehetett kihagyni a játszóteret, ahol a legjobb a csúszdázás volt :)

Kígyó a teraszunkon

2011-04-27T08:00:00.002+10:00

A kertünk egyébként is egy állatkert, hisz rendszeresen megfordulnak itt az oposszumok, a különleges madarakat sem kell bemutatnom, férjem pedig méteres guanával is találkozott már a bejárati ajtó előtt.

Pár hete olyan vendégünk volt, akivel eddig még nem találkoztunk: egy szép, hosszú kígyó kúszott végig a teraszunkon.

Egyébként teljesen ártalmatlan kígyóról van szó. Méretéből ítélve (több, mint 1 méteres volt) hímneműnek gondolom. Fákon él.

Angol neve: Green Tree Snake

Latin neve: Dendrelaphis punctulata

Magyar neve: Ausztrál lombsikló

Rollerezés

2011-04-25T22:22:00.004+10:00

Még március végén egyik délután családostól lementünk a játszótérre, hogy kipróbáljuk Zsebi új rollerjét, amit a 2. születésnapjára kapott tőlünk.

Nem véletlen a többes szám: nagyon népszerű volt a roller :)

Meséljenek a képek és a videók:

Sophie 3 hónapos

2011-04-15T08:00:00.005+10:00

Íme, az ifjú hölgy :)

A kontinuum elv 2. - Az együttalvás

2011-04-08T08:00:00.002+10:00

Zsebi 5 hónapos volt, amikor megvettem Jean Liedloff-tól Az elveszett boldogság nyomában - A kontinuum-elv című könyvet.

Az a rész, melyből tegnap csak egy "keveset" idéztem, az eredetiben több oldalt jelent. Annyira átéreztem a leírást, hogy komolyan felzaklatott - és azóta is erős hatást gyakorol a gyermekeimhez fűződő viszonyomra.

Nem volt könnyű az anyai ösztöneimre hallgatnom, miután Zsebi megszületett. Mondom ezt annak ellenére, hogy már a születése napján letértem a hivatalos ajánlások útjáról :)

Zsebi élete első hetében az ágyunkban aludt, majd átkerült a mózes kosárba, az ágyunk mellé. Nekem már ez is nehéz döntés volt, de ott volt ugye az erős nyomás: a férjem, az anyósom, na meg persze az újságok és a hivatalos ajánlások, hogy a gyereknek kiságyban a helye.

Nem éreztem magam akkor sem jobban, amikor 1 hónapos korától kezdve a kiságyában, a saját szobájában aludt éjszakánként. Az járt a fejemben, hogy ott van az a pici gyerek egyedül egymagában, miközben mi, a szülők sem alszunk egyedül.

Nem csak érzelmileg volt nehéz, bár elfojtottam az aggodalmaimat, de a várakozással ellentétben az alvás sem vált pihentetőbbé. Természetesen felébredtem a sírásra, átmentem, kivettem a kis picurt, a fotelben megetettem, általában egy kis szünetet közbeiktatva kicseréltem a pelenkáját (később meg EC-ztünk), aztán mindketten vissza az ágyunkba. Mindenki a sajátjába.

Általában mindezt legalább kétszer egy éjszaka.

Magyarországi utunk során gyakran megesett, hogy Zsebi az ágyunkban kötött ki. Akkor már elkezdtem olvasni a könyvet és a tapasztalataim csak megerősítették azt, amit a könyv és az ösztöneim is súgtak a kezdet kezdetén, ha figyeltem volna rájuk: az éjszakáink sokkal könnyebbé váltak.

Visszajövetelünkkel egyidejűleg Zsebi is visszaköltözött az ágyunkba és ott is aludt kb. 20 hónapos koráig.

Férjem ugyan kezdetben nem örült neki, de megvettem a könyvet angolul is, ő elolvasta - és maximálisan megértett és mellém állt.

Miért tartom jónak az együttalvást?

a gyermeknek nem kell sírnia ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmet. Olyan éberen alszol, hogy már akkor felébredsz, amikor csak kicsit jobban mozgolódik, fészkelődik, esetleg cuppogós hangokat ad ki;
neked nem kell felállnod, kibújnod a jó meleg takaróból, elegendő csak odafordulnod a picurhoz és megetetned;
a baba tehát biztonságban érzi magát, nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lesz, mintha minden éjjel sírnia kellene azért, hogy téged felébresszen és meg legyen etetve;
te magad is kipihentebben ébredsz, mert az éjszakai ébrenléttel töltött idő jóval rövidebb, mintha ki kellene szállnod az ágyból, ráadásul nem is ébredsz fel olyan szinten.

Zsebi és daddy

Természetesen az együttalvásnak van néhány feltétele:

megfelelő méretű ágy: ahogy gyermeked nő, úgy egyre nagyobb helyet foglal el az ágyban, mert ide-oda forgolódik, keresztbe fordul, stb.;
viszonylag kemény matrac: a puha matrac, mely nem biztosít sík felületet a baba számára, életveszélyes lehet, hisz akadályozhatja a megfelelő légzést;
alkoholos és kábítószeres állapotban tilos egy csecsemővel együtt aludni. Remélhetőleg ez az állapot az átlag szülőkre nem jellemző...;
párna nem kerülhet a baba feje alá, csakúgy, mint az ő ágyában sem;
vigyázni kell a takarókkal is, hogy az ne legyen se túl nehéz egy csecsemőnek, se a légzését ne akadályozza (pl. ne kerüljön a fejére).

Ez így leírva nyugtalanítóbbnak hangzik, mint a valóságban, mert szülőként ezek a józan ész kategóriájába tartoznak.

Az együttalvás hátránya:

a szeretkezéshez kell egy kis kreativitás ;)
ha nem elég széles az ágy, akkor előbb-utóbb azt veszed észre, hogy állandóan kitekert testhelyzetben alszol. De mi, anyák, annyi mindenre képesek vagyunk a gyermekünkért... :)

Ha a szoba méretei lehetővé teszik, akkor az is nagyon jó megoldás, ha a baba kiságya oda van tolva a franciaágyhoz. Ez esetben a balesetek elkerülése végett ügyelni kell arra, hogy a kiságy ne tudjon elmozdulni.

Jó példa
Kép forrása innen.

Azt szokták mondani, hogy egy újszülöttnek annyira kevés dologra van szüksége - és ez tényleg így van.

A tapasztalataim alapján azt mondom: kiságy vásárlása helyett inkább cseréld nagyobbra a franciaágyadat :)

Ne feledd: gyermekednek semmi másra nincs szüksége, mint rád.

A kontinuum-elv I.

2011-04-05T09:00:00.002+10:00

"Az újszülött csecsemőt száraz, élettelen ruhába burkolják, holott ősi vágya, hogy csupasz bőre anyja finom, meleget sugárzó, élő testéhez simuljon. Egy dobozba teszik, és otthagyják, hiába zokog, egy kalickába, ami teljesen mozdulatlan (először tapasztal ilyet a teste az evolúció évmilliói avagy a méhen belüli boldog örökkévalóság során). Nem hall mást, mint a többi áldozat panaszos sírását, akik ugyanazt a leírhatatlan kínszenvedést élik át. A hang számára semmit sem jelent. Csak sír és sír; a levegőnek frissen kitett tüdejét feszíti az elkeseredés. De nem jön senki. Mivel bízik az élet jóságában, hiszen számára ez a természetes, azt teszi, amit tenni tud: sír tovább. Végül aztán, egy számára örökkévalóságnak tűnő idő után kimerülten elalszik.

Felriad, és a csönd és a mozdulatlanság határtalan rémülettel tölti el. Ordítani kezd. Minden porcikája üvölt a hiánytól, a vágytól és a kibírhatatlan türelmetlenségtől. Kiabál, ahogy a torkán kifér. Tovább már nem bírja elviselni a fájdalmat, zokogása elcsendesedik, majd alábbhagy.

(...)

Mikor felébred, bepisil a pelenkájába, ami átmenetileg elvonja a figyelmét a szenvedéséről. De a vizeléssel járó kellemes érzés és a meleg, nedves folydogálás az altestén gyorsan elmúlik. A melegség egy helyben marad, majd hideg és nyirkos lesz. Rúgkapálni kezd a lábával. Megfeszíti a testét. Zokog. A vágyakozástól el van keseredve, ruhája nedves és kényelmetlen, kiabál, és nyomorúságosan érzi magát, míg a magányos alvás el nem csitítja.

(...)

Nincs tudatos emlékezet, nincs egy szikrányi remény sem. Elviselhetetlen üresség, időtlenség, mozdulatlanság, némaság, hiány veszi körül. Kontinuuma kipróbálja a vészhelyzetre adandó válaszlépéseket, de ezek mind arra szolgálnak, hogy egy különben megfelelő bánásmód rövid kihagyásait vészeljék át, vagy hogy segítséget kérjenek valakitől, akiről feltételezhető, hogy erre készen áll.

(...)

A csecsemő, aki épp csak néhány órája lélegzik, máris elért egy olyan pontot, ahol annyira eltájolódott a természetétől, hogy már a hatalmas kontinuum megmentő erői sem tudják megtartani. Nagy valószínűséggel a méh birtoklása volt az utolsó alkalom, amikor megszakítás nélkül kellemes közérzetben volt része, holott veleszületett elvárása szerint ennek élete végéig kéne tartania."

Folyt köv.

Még mindig Lótusz szülés (Lotus birth)

2011-04-02T00:00:00.004+11:00

Végéhez közeledik a Családinet cikkíró pályázata, már csak pár nap maradt, hogy megírd a véleményedet a Lótusz szülés című cikkemmel kapcsolatban.

A jelenlegi állás szerint a döntőbe jutott 51 cikk közül egyike a 6 legnépszerűbb cikknek :)

Nem a lájkokat gyűjtöm, hanem a véleményeket, de persze nem bánom, ha lájkolod és megosztod a közösségi oldalakon, hogy minél többen olvassák :)

Már megint Zsebi

2011-04-01T09:00:00.000+11:00

Kicsik és nagyok

2011-03-31T09:00:00.001+11:00

Ilyen, amikor az ember annyira fáradt

2011-03-30T16:50:00.000+11:00

hogy hisztizés közben elalszik:

Sophie 10 hetesen

2011-03-29T10:00:00.005+11:00

Mostanra több, mint 4 kg, de fogalmam sincs, hogy pontosan mennyi, mert ritkán mérem. A ruháin látom, hogy nő :)

Sokat mosolyog és elkezdett gügyögni - imádni való :)))

Napközben szinte folyamatosan hordozom, úgyhogy nincs oka sírásra. Nyugodt, kiegyensúlyozott baba.

Éjszaka velünk egy ágyban alszik. Általában este 8-tól hajnali 3-ig nem ébred fel, akkor szopizik, majd legközelebb 6 - fél 7 körül kel megint.

A születésnapi buli

2011-03-28T22:28:00.000+11:00

Képes beszámoló a szombaton tartott születésnapról.

Miközben az előkészületekkel foglalkoztunk, így találtunk rá Zsebire:

Szétpakolta a tányérokat és mindenkinek osztott egy kekszet :)

(A keksz receptje hamarosan a gasztroblogomon)

Japán vendégünket jól kifaggattuk a tokiói földrengésről, mivel épp ott tartózkodott a napján. Kislánya csak 2 hónappal fiatalabb Zsebinél.

Magyar barátnőim lelkes csevejben.

Zita csak egy ugrásra lakik tőlünk, így igyekszünk rendszeresen összejárni. Kislánya csak fél évvel idősebb Zsebinél (nagyon jól beszél magyarul), míg kisfia 5 hónappal idősebb Sophie-nál.

A megilletődött ünnepelt :)

Nem tudta, mihez kezdjen a gyertyával, de azért tetszett neki :)

Málnahabos tortát készítettem (glutén-, tejtermék- és cukormentes)

A krémben egész szemű málnákat bújtattam el.

A gyertya elfújására nem, de a torta megszegésére lelkesen vállalkozott az ünnepelt :)

Ági barátnőm, aki múltkor azokat a remek képeket készítette a gyerekekről, Sophie-val a karján

Mary-Anne-nel, aki afféle pótkeresztanyává lépett elő

Zsebi ismerkedik

2011-03-23T10:00:00.000+11:00

Ezen a felvételen egy rámpáról hajt le:

Itt pedig ismerkedik :)

Zsebi ma 2 éves :)

2011-03-22T10:15:00.000+11:00

Drága kisfiam ma töltötte be a második életévét.

Boldog születésnapot!

(Ünnepelni szombaton fogunk).

Zsebi a játszótéren 2.

2011-03-21T10:00:00.000+11:00

Újabb videók, a pénteken közzétettek folytatása.

Zsebi a játszótéren 1.

2011-03-18T10:00:00.001+11:00

Vasárnap lent voltunk a játszótéren és kivételesen vittem a fényképezőgépemet is.

Ezeken a videókon 3 testvérrel játszik, akiknek nagyon tetszett Zsebi közvetlen stílusa és sikongatása :) Nem ismerte őket egyébként, ott a játszótéren találkozott velük először.

Zsebi kisbabája

2011-03-17T10:00:00.001+11:00

Hordozókendőben:

Büfiztetés:

"A babának pisilnie kell!"

Pisiltetés (EC):

(Azért ti ne így fogjátok a babát :)

Végül a pelenkázás:

Ausztrál expressz

2011-03-16T10:00:00.005+11:00

Emlékeztek még az Ausztrál expressz című sorozatra? Ha jól emlékszem vasárnap délutánonként ment a Walt Disney bemutatja keretében, még a '90-es évek elején.

Talán erről beugrik:

vagy erről:

de ha erről sem, akkor már biztos, hogy túl fiatal vagy :)

Ez volt Nicole Kidman egyik első szereplése, amikor még igencsak fiatal volt.

Ő volt a jóképű pasi:

Maggie és Katie, a női főszereplők:

Íme maga az expressz:

Paddy Melon szerepében pedig egy "vár"* tulajdonos, akiről annak idején még nem tudtam, hogy az:

És egy extra kép a rajongók kedvéért:

Bevallom őszintén, én nagyon szerettem ezt a sorozatot és nem szívesen mulasztottam volna el egyetlen egy epizódot sem. Már akkor rajongtam Ausztráliáért :)

A sorozat eredeti címe Five Mile Creek (Öt mérföles patak).

Nos, a Five Mile Creek valóban létezik, nem is olyan messze a lakhelyünktől. Belrose-ban, a Forest Way és a Morgan Road közelében található és kb. 2 km hosszú. A patak a Deep Creek-be (Mély patak) ömlik és együtt folytatják útjukat a Narrabeen lagúnába ömölve fejezik be.

És igen, itt forgatták ezt a népszerű sorozatot 1982 és 1985 között, úgyhogy ugyanarról a patakról van szó.

De azért van egy kis fricska ebben a történetben: a név csak 2011-től létezik :)

A helyzet az, hogy ennek a kis pataknak korábban nem volt neve. Egy belrose-i lakos, Donal Carr javasolta a Five Mile Creek elnevezést 2009-ben a filmsorozat után és a helyi önkormányzat (Warringah Council) hamarosan áldását is adta a névadási eljárás lefolytatására. A Geographical Names Board (Földrajzi Nevek Testülete) tavaly kérte a lakosság véleményét és idén jóvá is hagyta az elnevezést.

A lila vonal a hozzátartozó sétaút (nem követi végig a patakot)

Ha valaki szeretne odatalálni, itt talál segítséget.

Végezetül az egyik magyar intro:

A sorozat hivatalos honlapja pedig itt.

* Ausztrál rajongók ugye kitaláltátok, hogy mire gondolok? :)

Kirándulás a Ku-ring-gai Nemzeti Parkban

2011-03-15T10:00:00.001+11:00

Zsebi mosogat

2011-03-14T10:00:00.000+11:00

Felvegyük-e a gyereket? - Ranschburg Jenő válasza

2011-03-13T11:11:00.000+11:00

Az előbb találtam ezt a videót Szilvi blogján, s mivel mélyen egyetértek a válasszal, én is közzé teszem.

Februári képek

2011-03-11T11:04:00.001+11:00

Tudom-tudom: videó. Az is lesz :)

Zsebi a játszótéren:

Biciklizéshez készülve:

Testvérek:

Vonatozás közben:

Megjegyzés: ő rakta össze a síneket és azért meztelen, mert levette a ruháit.

Neki is ízlett a sütim:

és azért mocskos a trikója, mert 1) itthonra jó az is, 2) azt nyugodtan leeheti, 3) igazi kisfiú, aki tele van horzsolásokkal és mindig piszkos. Időnként meg szoktam fürdetni :)

Kismamák oktatása

2011-03-09T17:46:00.001+11:00

Kedden elmentem a kismama csoportba, melyet a helyi védőnők szerveznek a hasonló korú csecsemők anyukáinak.

E héten a kisbaba altatása volt a téma.

Megnéztünk egy - régi - videót arról, hogy a csecsemő milyen mozdulatokkal jelzi, hogy fáradt, álmos.

Itt a mai napig azt tanítják, hogy ha a gyermeked álmos, pólyázd* be, fektesd az ágyába, sötétítsd be a szobát és hagyd, hogy saját magától elaludjon.

Kép innen.

Én magam már a pólyáztatással sem értek egyet. Azt mondják, erre azért van szükség, hogy a baba a kalimpáló végtagjaival ne ébressze fel magát, másrészt pedig mert a baba az anyaméhben is szűkösen volt és a pólya erre az állapotra emlékeztetni.

Nos, véleményem szerint ez az utolsó állítás sántít, mert a baba nem volt 9 hónapig szűkös helyen, épp csak az utolsó harmadban. Amikor pedig már túl kicsi volt számára a hely, ki is bújt.

Én soha nem pólyáztam a gyerekeimet, mégsem ébresztették fel magukat "véletlenül" a kezeikkel, lábaikkal.

A videó szerint a gyereket az oldalára fektetve kell az ágyba tenni, de felhívták a figyelmünket, hogy ez már elavult, a jelenlegi javaslat szerint a hátára kell fektetni.

Ezzel kapcsolatban is fenntartásaim vannak. A háton fekvést azzal indokolják, hogy a bölcsőhalálban elvesztett csecsemők 70-80 %-át hason fekvő pozícióban találták, tehát a hason fekvés rizikó tényező.

Álljunk meg egy szóra: mi is az a bölcsőhalál? Egy olyan halál, aminek az okát nem tudjuk, látszólag nyilvánvaló ok nélkül történik.

Amikor én születtem, akkoriban a csecsemők háton feküdtek (lapos is hátul a fejem...). Amikor a kisebbik öcsém, akkor a hasukon. Az ajánlások mindig változtak. Kíváncsi vagyok, vajon az a tanulmány, mely szerint a hason fekvés rizikó tényező, mikor és hol készült? Mi volt akkoriban az ajánlás? Ha a vizsgálat idején a babák zöme hason feküdt, logikus, hogy több olyan csecsemőt fogunk találni a bölcsőhalált haltak között is, akik ebben a pozícióba voltak, de ezt ettől nem nevezném rizikó tényezőnek. Szerintem ha erről ma készülne tanulmány, akkor meg azt mondanák, hogy a háton fekvés számít annak.

A háton fekvést én már csak azért sem szeretem, mert félek attól, hogy ha a gyerek büfizik vagy éppen bukik, akkor a felbüfögött tej visszafolyik a légzőcsövébe. Igaz, ebben az esetben a halál okát nem neveznék bölcsőhalálnak, mert az oka ismert lenne, de nem hiszem, hogy ez bárkit is vigasztalna.

Kisfiam élete első 3 hetében aludt a hátán, de éjszaka rendszeresen problémát okozott neki a szopizás utáni visszaalvás. Egyszerűen nem ment neki és sokáig kellett büfiztetni is. Egyszer azonban a hasára tettem le aludni, ő pedig 2 perc múlva már aludt is. Innentől kezdve mindig a hasára tettem és megszűnt minden korábbi probléma.

Egyébként is, a gyerekek általában szeretnek a hasukon aludni, hisz így könnyen fel tudják venni a magzatpózt. Még az állatok is előszeretettel fekszenek a hasukon, mert az a legvédtelenebb testrészük.

Vissza a videóra:

A filmben bemutatták, hogy miután a bepólyázott, karjait mozgatni képtelen csecsemőt berakták a kiságyába, az sírva fakadt. Szegény ott ordított, ahogy a kis torkán kifért. Még egy grafikont is mutattak, hogy a sírás erőssége és a sírások közötti szünet hogyan változik.

Nem sokáig bírtam a jelenetet szó nélkül és hangosan megjegyeztem, hogy szerintem az a csecsemő 5 perc múlva aludna, ha az anyja karjaiban lenne. Azért sír és azért alszik el végül, mert nincs más választása, senki sem segít neki.

A kismamák helyeseltek, de azért egyszer megnézném, hogy vajon hányan hagyják a gyermeküket ordítani azzal a címszóval, hogy ezt látták a videón és ez a "helyes" eljárás.

Később a védőnő megkérdezte, hogy mi a jelenlevők véleménye a cumiról. A mamák felcsillanó szemmel dicsérték, hogy mekkora találmány.

Úgy éreztem magam, mintha a Marsról pottyantam volna oda.

Az óra végén megragadtam az alkalmat és kiosztottam egy-egy prospektust a Dunstan bébi nyelvről.

Ha csak egy babának segítek azzal, hogy az anyukája elmélyül a tájékoztatóban, odafigyel és megérti majd gyermekét, már jó érzéssel tölt el.

Dr. Szántó Imre tanulmánya a bölcsőhalálról (kételyek a háton fektetésről)
Preventing sudden infant death syndrome (SIDS) - written by Imre Szántó MD
Dunstan Baby Language (angol nyelvű tájékoztató PDF formátumban)

Lótusz szülés (Lotus birth)

2011-03-08T17:45:00.001+11:00

Indultam a Családinet cikkíró versenyén és közel 900 beküldött írás közül beválogattak az 50 legjobb közé!

Ha érdekel, mi az a lótusz szülés, olvasd el az írásomat a Családinet oldalán.

Mond el a véleményedet, lájkold, ha tetszik, oszd meg a Facebook-on, hogy minél többen olvassák.

Minden szerzőtől csak 1 cikket választottak be. Ha kíváncsi vagy a másik cikkemre is, szeretnéd elolvasni, akkor itt lehet szavazni a címek alapján arra az egyre, amely bejuthat a versenybe.
Keresd a Biztonságos repülés egy csecsemővel? cikket.

Köszönöm.

Szülés utáni alak

2011-03-03T12:10:00.000+11:00

Mivel tudom, hogy olyan olvasóim is vannak, akik épp első gyermekükkel várandósak, az előző bejegyzésem névtelen hozzászólója kapcsán fontosnak tartom megjegyezni:

Igen, az alakod meg fog változni szülés után és nem valószínű, hogy egyből fel tudod venni a régi ruháidat.

Ennek több oka is van:

Ha anyatejjel táplálod újszülött csecsemődet, a melleid megduzzadnak. Valószínűleg már a várandósság során azt fogod tapasztalni, hogy be kell szerezned néhány új melltartót, egy-két számmal nagyobb kosármérettel. Vigyázz, a körméreted lehet, hogy ugyanakkora marad, de a kosár biztos nő. Ha korábban pl. 70B-t hordtál, lehet, hogy most 75D kell.

A melleid növekedése már problémássá teheti régi blúzaid felvételét. Egyszerűen nem tudod majd begombolni őket.

Amikor megszülöd piciny gyermekedet, egy pár napig még akkora hasad lesz, mint aki 5 hónapos terhes. Ez teljesen természetes! Gondolj bele: a méhedben eddig benne volt egy baba, a szerveid át voltak rendeződve (na azért nem lettek összekuszálva, csak félre lettek tolva), és a méhednek is idő kell, hogy fokozatosan visszahúzódjon akkorára, mint a terhesség előtt volt. Ezért is javasolják, hogy az első 6 hétben ne erőltesd meg magad, mert bármennyire jól érzed magad, testedben még zajlanak ezek a folyamatok.

Természetesen hasad mérete napról napra csökken, változik.

Ha tehát korábban szűk felsőket hordtál, mert büszke voltál lapos hasadra, akkor ezek a ruhák egy ideig felejtősek.

Van azért jó hír is: vissza lehet nyerni a régi alakodat, sőt, akár jobb is lehet!

Az étkezés valóban fontos, de nem csak a várandósság alatt és után, hanem mindig. Bármennyire egészségesen étkezel, nem valószínű, hogy szülés után pár nappal ugyanakkora lesz a súlyod, mint várandósság előtt. Lehet, hogy vannak ilyen ritka szerencsések, de komolyan mondom: nem valószínű. Ne ess kétségbe, ha ez nem így történik.

Azt szokták mondani, hogy 9 hónapba telik, míg felszeded a sok kilót, 9 hónapba telik az is, mire leadod őket. Nos, ez nem ennyire fekete-fehér. Életmódodtól függően ez lehet egy hónap is, de akár egy év is.

Ki szokták emelni a mozgás fontosságát. Igen, valóban fontos. De ez is életmód függő. Én speciel a szülések után soha nem tornáztam direkt azért, hogy visszanyerjem az alakomat, mégis rengeteget mozogtam. Most, a második gyerekkel még többet is, mint a kisfiam születése után, hisz pont abban a korban van, amikor izeg-mozog, amikor megfogja a kezemet, hogy odavigyen, ahol mutatni akar valamit. Míg e sorokat írom, legalább tízszer fel kellet már állnom, hogy megnézzem mit csinál éppen vagy hogy mit akar megmutatni.

De pontosan erről a fajta mozgásról született az a bejegyzésem, aminek folyamodványaként ezt írom.

Mindezek mellett a kisfiamat hetente viszem úszni, ahol én magam is benne vagyok a vízben, így én is mozgok.

Vannak olyan gyakorlatok is, amelyeket már egyből a szülés után lehet gyakorolni annak érdekében, hogy a has mielőbb visszanyerje régi formáját. Ilyen például, hogy naponta kétszer legalább fél óráig hason fekszel és a hasad alá egy nagy párnát teszel. Ezt két hétig érdemes csinálni.

Én kaptam a kórházban egy sztreccs anyagú bandázst is, amit folyamatosan hordtam (éjjel-nappal), hogy a hasam mielőbb visszahúzódjon.

Szóval kedves várandós kismama, ne ess kétségbe, ha egy ideig nem tudod a régi ruháidat hordani. Biztos vagyok benne, hogy sokkal több olyan olvasóm van, aki szülés után pár nappal még nem tudta felvenni a régi ruháit (talán egyet-egyet, amelyiknek olyan volt a szabása), és időbe tellett, mire visszanyerte régi alakját.

Ha egyáltalán visszanyerte.

Na erről beszéltem :)

Hogyan adjuk le gyorsan a várandósság alatt felszedett kilókat?

2011-02-28T10:00:00.000+11:00

Miután megszületett a csecsemőd és átestél az első eufórián, örömmel készülődsz arra, hogy végre megint a régi ruháidat fogod hordani. Tudod, persze, hogy ez idő, már eleve az 6 hét, mire a szerveid visszarendeződnek, mégis, alig várod már, hogy a tükörbe nézve a régi önmagadat lásd.

Az idő viszont csak múlik és múlik, de a mérleg még mindig jóval többet mutat, mint a versenysúlyod (akkor is, ha leszámítjuk a dinnyeméretűre nőtt kebleidből adódó egyértelmű többletterhet) és a derekad is elég hurkás. Lapos hasról is csak akkor beszélhetünk, ha hasra fekszel (már ha az említett keblektől egyáltalán képes vagy erre). A combjaidat és a fenekedet pedig inkább fedje jótékony homály meg egy megfelelő méretű ruha.

Nincs mese, valamit tenni kell. Ebben segíthet neked is az én edzéstervem:

Szükséges felszerelés:

- egy majdnem 2 éves gyerek (kicsit fiatalabb vagy idősebb az nem számít, lényeg, hogy néha még ölbe kéredzkedjen és hordozásra szoruljon), kb. 11-12 kg. Vagy több.

- újszülött bébi, mostanra legalább 3,5 kg. Vagy több.

- hordozókendő (súlya elhanyagolható)

Az edzéstervet akadályozó tényezők:

- lelkes, segítőkész apuka

- babakocsi

Környezeti tényezők:

- megfelelő otthon. Legalább 30 lépcsőfok az utcafront és a lakásajtó között (postaláda és autó az utcafronton).

Ütemezés:

A napi feladatokon túl elengedhetetlen a heti egyszeri bevásárlás. Jó, ha a bevásárlás sűrűségét nem visszük túlzásba, mert ellenkező hatást váltunk ki, mint szeretnénk. Tudniillik ha csak egyszer vásárolunk be, akkor jó sok táskát hozunk haza, ami jó sok kilót jelent. Többszöri bevásárlással az egy alkalomra eső bevásárlószatyrok súlya drasztikusan csökken. Szigorúan kerülendő tényező!

Edzés feladatok:

Alaptartás:

Csecsemődet szoktasd rá, hogy csak a karjaidban legyen képes aludni. Erre a legjobb megoldás, ha folyamatosan hordozókendőben tartod. Ezzel a nehezített terheléssel végezz minden házkörüli munkát.

Az egyes házimunkák azonban különböző nehézségi fokot jelentenek, Te törekedj a nehezebbekre:

A vasalás nehézségi foka például közelít a nullához.

A mosogatógépből való kipakolás, majd az edények helyretétele: 10-ből 7 pont. Nem kell mondanom, ugye, hogy egyenes háttal guggolj le és állj fel?

Nem árt, ha a leggyakrabban használt edényeket az alsó szekrényekben tartod, nem a felsőben, hisz így kétszer kell leguggolni és felállni. Ha kell, pakold át ennek érdekében a szekrényeidet.

Ha mindent a felső szekrénybe kell pakolnod: -2 pont.

Ha a mosogatógép és az alsószekrények között nem állsz fel, hanem törpejárásban mész egyik helyről a másikra: +2 pont.

Gyermeked szétszórt játékainak egyenkénti felszedése: 6 pont

Ha csak leülsz a földre és azt szeded fel, amit elérsz: 2 pont

Ha fogsz egy parfist és összesöpröd a játékokat: 1 pont

Ha valamilyen módon ráveszed gyermekedet, hogy saját maga szedje össze a játékait: 0 pont. (Vigasztaljon a tudat, hogy legalább elismeréssel adózom előtted).

Az utcafronton lévő postaláda tartalmának megtekintése: alkalmanként 5 pont.

Szemét felvitele a kukákhoz: 5 pont

Mindezt a férjre bízni: 0 pont

Heti bevásárlásból hazajövés, férjet nem otthon találás, 8-10 bevásárlószatyor lecipelése (kettesével) az autótól a konyháig több fordulóban: 8 pont

Több bevásárlószatyor megléte: +1 pont

Kevesebb szatyor: -1 pont

A bevásárlószatyrokban dinnye és több kilogramm gyümölcs megléte: +1 pont

Csak ruhákat vásároltál magadnak: -7 pont (díjazom, hogy legalább lépcsőzöl)

Az autóban időközben elaludt idősebb gyermeked lecipelése az autótól a hálószobáig (csecsemőt letenni a hordozókendőből nem ér!l ). 9 pont

Nem ébredt fel: +1 pont

Sokat blogolni és sok hülyeséget írni: hát, attól nem fogysz le...

Zsebi 23 hónapos

2011-02-22T10:00:00.002+11:00

Még 1 hónap és már 2 éves!

Na lássuk, hogy állunk:

Elsőként a fizikai erejét kell kiemelnem, mert nagyon erős és ügyes. Mindenhova képes felmászni, így a kertben szívesebben választja a sziklafalat, mint a lépcsőt. Ha valamibe kapaszkodik, akkor ügyesen fel tudja húzni magát, illetve lóg egy darabig.

A fúrót és az elektromos csavarbehajtót annyira szereti, hogy kinyitja az ajtót a tárolónak használt lépcsőháznál, felmegy a lépcsőn, megkaparintja a fúró dobozát és le is jön vele. Pedig az a doboz elég nehéz...!

A lépcsőn már egyébként is előszeretettel közlekedik fel-le kapaszkodás nélkül, gyakran váltott lábbal.

Szeret mindenféle felnőttes dolgot csinálni, pl. füvet nyírni, locsolni a virágokat (akár kannából, akár slaggal). A kertben egyébként is nagyon szeret lenni.

A konyhában is segítőkész, főzni csak az ő jelenlétében lehet. Ilyenkor felültetem a konyhapultra és onnan segít kavargatni az ételt, felverni a tojásokat, kóstolni a nyers süteménytésztát, megenni a gyümölcsöket, amiket a reggelibe készülök tenni, vagy elrágcsálni a zöldségeket, amiket a salátába tennék.

A kávégépet is imádja, olyannyira, hogy képes felmászni a szemetes tetejére, onnan a munkapultra, feláll és odamegy a géphez. Ott pedig megpróbál kávét főzni vele... Ha a szemetest eltoljuk, akkor ő visszatolja.

A mosogatógépből szeret kipakolni és eltenni mindent a helyére. Egy kis segítség még kell neki, de alapvetően tisztában van azzal, mi hova való és maminak milyen mániái vannak (fekete tányérokat csak a feketékre, fehéreket a fehérekre, stb). Evés előtt ő szokta az asztalhoz vinni a tányérokat, evőeszközöket, sót-borsot, majd evés után előszeretettel szedi össze a mosatlant és viszi őket a konyhába.

A mosogatás gyakorlását egyelőre hanyagoljuk, mert már így is sokat játszik a vízzel. Szerintem előző életében delfin volt.

A mosógépet szereti beindítani (mami nélkül is), be- és kipakolni a ruhákat, majd megpróbálja őket kiteregetni. A csipesz használata még nem megy, de a rázás és rúdra pakolás annál inkább.

Enni elég ügyesen eszik. Szombaton egy étteremben vacsoráztunk és úgy fogta a kést és a villát, ahogy kell, és megpróbált felnőtt módra enni. Elég ügyesen ment neki, igaz, néha azért kézzel besegített :)

Itthon szereti ő elosztani a húst, ő rakja a tányérunkra. Utána pedig szívesen eszik a mi tányérunkról :)

Mostanában már a salátaleveleket is megeszi, így ezzel sincs gond.

A játszótéren, ha lehetősége van más rollerével játszani, akkor ügyesen gyakorolja a használatukat és egyre jobban megy neki. A görbe csúszdán pedig nem csak lecsúszni szeret, de visszamászni is :)

Próbálgatja a karácsonyra kapott háromkerekű biciklijét is, de hajtani még nem tudja. Viszont már eléri a pedálokat :)

Nyelvi fejlődése:

Egyre több szót próbál kimondani. Két nyelv közül általában azt használja, amelyik nyelven a szó kiejtése egyszerű, de azért ez nem minden esetben igaz.

Angol szavak (zárójelben amit nem ejt ki): do(or), (out)side, ca(r), bye-bye esetében nem ejti a j hangot, come, go, daddy helyett dede,

Magyar szavak: mama, sza(ndál), pá-pá, szi(j)a (vagy see ya? :D), ba(rack), ka(j)a, kaka, baba, sí(r), ótó (=autó), papa, te(lefon), de, nem.

A víz pedig nála va. Nem tudom, milyen nyelven.

Mivel két nyelvet tanul, nem aggódom, de az biztos, hogy már nagyon várom, hogy beszéljen :)

Biztos vannak még szavak, amiket képes kifejezni, csak ennyi jutott most az eszembe.

A fogmosás egyre jobban megy. Persze nekem ritkán hagyja, hogy megmossam, de azért előfordul, hogy én is hozzájuk férek harc nélkül. Ő maga egyre ügyesebb.

Rettenetesen makacs tud lenni. Sokszor nem fogad el semmilyen segítséget, mert ő maga akar megbirkózni a feladattal. Ha meg nem megy, akkor dühös. Ha meg kell a segítségünk és mi nem értjük, mit akar, megfogja a kezünket és odavezet minket, ahova kell :)

Szobatisztaság:

Egyre gyakrabban alszik pelenka nélkül éjszaka is (nappal már kb. egy éve úgy alszik). Éjszaka, ha felkel, mindig megkérdezem, akar-e pisilni. Ha szerencsém van, igen, ilyenkor nyugodtabb vagyok, hogy biztosan nem fog bepisilni. Ha nem akar pisilni és másodszorra is felébreszt és át akar jönni a mi ágyunkba, akkor teszek rá egy pelenkát a biztonság kedvéért.

Múlt héten úgy vittem el a heti bevásárlást intézni, hogy egyáltalán nem volt rajta pelenka. 4 és fél óra alatt kétszer vittem el pisilni és száraz nadrággal hoztam haza :) Az már más kérdés, hogy amikor az apja becsukta maga mögött a bejárati ajtót, hogy felmenjen az autóhoz kipakolni belőle a cuccot, akkor bepánikolt és bepisilt... de legalább itthon történt és nem vásárlás közben :)

Itthon is egyre gyakrabban adok rá alsónadrágot, hogy gyakorolja azt is, hogy pisilés előtt le kell venni. Még előfordulnak balesetek.

Ha nincs ilyen ruhaakadály, akkor viszont nincs baleset sem, minden megy a bilibe vagy a wc-be. A wc-re, ha rajta van az ülésszűkítő, akkor elé teszi a kis dobogóját, így fel tud ülni rá.

Mostanában elkezdett énekelni is, illetve dúdolni. Emellett gyakran táncra perdül, sőt, megfogja a kezünket és minket is a szoba közepére húz, hogy táncoljunk :)

Ami problémás, az a lefekvés ideje. 9 óra előtt ritkán tudom ágyba tenni, általában meg kell várnom, hogy ő legyen elég álmos és hajlandó legyen lefeküdni. Akkor sem biztos, hogy nem kell 1 órát az ágyánál ülnöm, mire tényleg elalszik.

Napközben hol alszik, hol nem, de sokszor hiába látom rajta, hogy fáradt és azért nyűgös, nem hajlandó lefeküdni és elaludni.

Mostanában elég hisztis is, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja.

A tiltásokra fittyet hány. Sokszor hiába mondom neki valamire, hogy nem szabad, egyik fülén be, a másikon ki.

Sophie-val szemben időnként csinál butaságokat, de másfelől meg barátságos vele. Ha véletlenül visszük a babakocsit valahova (pl. vásárláshoz), akkor azt csak ő tolhatja, az én kezemet eltolná (azért minden nem történhet úgy, ahogy egy majdnem-két-éves akarja).

A mesék hallgatásához egyelőre nincs türelme, de a zenét szereti. Néha azért szívesen játszik a könyvekkel.

Szeret firkálni is, ezt ösztönzöm is, papírra persze. Egyszer pedig megpróbálkoztunk a festéssel is. Mi tetszett benne neki a legjobban? Hát persze, hogy a víz :)))

Összességében egy vidám, okos, élénk, erős, energetikus, segítőkész gyerek, aki nagyon sármos is tud lenni, és persze rengeteg örömet és boldogságot okoz a szüleinek :)

A képeket Ági barátnőm készítette. Köszönet érte!

Szeretet első látásra?

2011-02-21T10:00:00.001+11:00

Amikor még nincs gyerekünk, akkor sokat halljuk, olvassuk, hogy milyen az, amikor már van. Hogy micsoda boldogság, mekkora szeretet, végtelen aggódás, óriási felelősség.

Hogy is állunk ezzel a szeretettel? Valóban első látásra történik?

Mindkét gyermekemet fájdalomcsillapítók nélkül, természetesen szültem, tehát tudatában voltam minden másodpercnek, ami velem történt.

Várandósan boldogan készültem a szülés utáni időszakra. Időnként beszéltem a babámhoz, máskor csak a hasamra tettem a kezemet és simogattam, miközben próbáltam elképzelni a leendő ugrabugráló gyerkőcöt. Vajon milyen lesz? Milyen lesz az arca? A haja? Milyen színű lesz a szeme? Kire fog hasonlítani? Vajon szép lesz?

Nézegettem az UH képeket és próbáltam "látni" az arcát, mintha a tudatomba akartam volna vésni, hogy a születéskor már ismerős legyen.

De nem, ez nem sikerült.

Amikor a gyermekeim megszülettek, mindkétszer ugyanaz játszódott le bennem:

Szóval Te vagy az! Hát így nézel ki! Olyan nagyon idegen vagy - mégis annyira ismerős... Te voltál bent a hasamban, Te rugdostál...

Próbáltam megfejteni a kis arcot, ráakadni valami ismerős vonásra, de ez nem sikerült.

Túl voltam a szülésen és valami euforikus öröm volt bennem, ott volt a kisbabám az ölemben, akire hosszú hónapok óta vártam, aki bennem volt, a részem volt - de ez még nem A szeretet. Nem AZ fajta szeretet, ami kétségtelenül érez az ember, mert előbb-utóbb eljön (eljött).

Megszületik a kisbaba, és a tudatodban zakatol, hogy ő a tiéd. Már aggódsz érte, már félted, már vele együtt érzel. Nem akarod, hogy sírjon, hogy fázzon, átöleled, simogatod, de még csak tanulod a szeretetet.

Amikor mások megcsodálják és azt mondják "milyen szép baba", te büszke vagy és örülsz, de jobban megnézed: vajon tényleg szép baba? Mitől szép? Mitől más, mint a többi? Hisz minden baba szép, nem?

Amikor alkalmad van rá, megnézed mások babáját és összehasonlítod a sajátodéval. Vajon ő is szép?

Telnek-múlnak az órák, elalszol és felébredsz, egyre többször veszed kézbe a csöppséget, mire érzed: igen, ismerős ez az arc, ezek a szemek, a pici orr, a pici kezek, a vékony kis lábak, a kis törékeny test, és igen, végre érzed, hogy ott van A szeretet.

Hogy ez a pici emberke tényleg a tied.

Ti hogyan éltétek át mindezt? Egyből éreztétek a szeretetet?